A jövőben nem lehetne interpellálni a legfőbb ügyészt - az alaptörvény újabb módosítása a T. Ház előtt. Kovács Tamás utódját december után már az új szabályok szerint választhatják meg
A jövőben nem lehetne interpellálni a legfőbb ügyészt, s ez a lehetőség ki is kerülne az alkotmányból - az alaptörvény újabb módosítása a T. Ház előtt
A legfőbb ügyész jogállásának változtatását is érintő alkotmánymódosítást nyújt be a kormány a héten az Országgyűlésnek. A tervezet szerint a legfőbb ügyész nem lenne interpellálható a parlamentben, illetve kétharmados többséggel választanák meg a képviselők. Kérdést ugyanakkor továbbra is intézhetnek majd hozzá a honatyák.
A Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium honlapján olvasható a tervezett alkotmánymódosítás szövege, amelyet az MTI információi szerint a kormány szerdai ülésén hagytak jóvá. Ennek alapján a jövőben nem lehetne interpellálni a legfőbb ügyészt, s ez a lehetőség ki is kerülne az alkotmányból. A javaslat azon nem változtatna, hogy a legfőbb ügyészhez kérdést intézhetnek a képviselők. Az alaptörvény azt is kimondaná, hogy legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a legfőbb ügyész személyére pedig továbbra is a köztársasági elnök tesz javaslatot.
A kormány rögzítené az alkotmányban azt is, hogy az ügyészségről, valamint az ügyészek szolgálati viszonyáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A tervezet ezen passzusai a kihirdetést követő 8. napon lépnek hatályba, a kormány a törvényjavaslat sürgős tárgyalását kéri a Háztól.
Az Országgyűlésnek még az ősszel meg kell választaniuk Kovács Tamás legfőbb ügyész utódát, mert a legfőbb ügyész december 13-án betölti 70. életévét, amikortól a törvény szerint megbízatása megszűnik. Az MTI úgy tudja, hogy a kormány tervei szerint az új legfőbb ügyészt már az új szabályok szerint, azaz kétharmados többséggel választanák meg.
Kovács Tamás egyébként a kormányéval azonos tartalmú - csak annál bővebb - javaslatcsomagot juttatott el alkotmány-előkészítő eseti bizottsághoz. Ebben azzal indokolta azt az indítványát, hogy az alaptörvényből töröljék a legfőbb ügyész parlamenti interpellálhatóságát, hogy az ügyész nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek. Mint írta: az interpelláció a kormány ellenőrzésének, elszámoltatásának eszköze.
Szorgalmazta azt is, hogy a legfőbb ügyészt - a jelenlegi egyszerű többség helyett - kétharmados többséggel válassza meg az Országgyűlés, és ugyanilyen szavazati arányhoz kötné az ügyészségről szóló törvény elfogadását és módosítását.
Javaslatai között szerepelt még az is, hogy a legfőbb ügyész, az ügyészség, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke pedig a bíróságok szervezetére, működésére és feladatkörére vonatkozóan önállóan nyújthasson be törvényjavaslatot a parlamentnek.
A kormány által tervezett alkotmánymódosítás három témát érint: a legfőbb ügyész jogállását, a jogalkotás rendjét, valamint a kormányhivatalok vezetésével kapcsolatos összeférhetetlenséget.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
.jpg)
A jövőben nem lehetne interpellálni a legfőbb ügyészt - az alaptörvény újabb módosítása a T. Ház előtt. Kovács Tamás utódját december után már az új szabályok szerint választhatják meg .jpg)
.jpg)
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak. 
