A jövőben nem lehetne interpellálni a legfőbb ügyészt - az alaptörvény újabb módosítása a T. Ház előtt. Kovács Tamás utódját december után már az új szabályok szerint választhatják meg
A jövőben nem lehetne interpellálni a legfőbb ügyészt, s ez a lehetőség ki is kerülne az alkotmányból - az alaptörvény újabb módosítása a T. Ház előtt
A legfőbb ügyész jogállásának változtatását is érintő alkotmánymódosítást nyújt be a kormány a héten az Országgyűlésnek. A tervezet szerint a legfőbb ügyész nem lenne interpellálható a parlamentben, illetve kétharmados többséggel választanák meg a képviselők. Kérdést ugyanakkor továbbra is intézhetnek majd hozzá a honatyák.
A Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium honlapján olvasható a tervezett alkotmánymódosítás szövege, amelyet az MTI információi szerint a kormány szerdai ülésén hagytak jóvá. Ennek alapján a jövőben nem lehetne interpellálni a legfőbb ügyészt, s ez a lehetőség ki is kerülne az alkotmányból. A javaslat azon nem változtatna, hogy a legfőbb ügyészhez kérdést intézhetnek a képviselők. Az alaptörvény azt is kimondaná, hogy legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a legfőbb ügyész személyére pedig továbbra is a köztársasági elnök tesz javaslatot.
A kormány rögzítené az alkotmányban azt is, hogy az ügyészségről, valamint az ügyészek szolgálati viszonyáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A tervezet ezen passzusai a kihirdetést követő 8. napon lépnek hatályba, a kormány a törvényjavaslat sürgős tárgyalását kéri a Háztól.
Az Országgyűlésnek még az ősszel meg kell választaniuk Kovács Tamás legfőbb ügyész utódát, mert a legfőbb ügyész december 13-án betölti 70. életévét, amikortól a törvény szerint megbízatása megszűnik. Az MTI úgy tudja, hogy a kormány tervei szerint az új legfőbb ügyészt már az új szabályok szerint, azaz kétharmados többséggel választanák meg.
Kovács Tamás egyébként a kormányéval azonos tartalmú - csak annál bővebb - javaslatcsomagot juttatott el alkotmány-előkészítő eseti bizottsághoz. Ebben azzal indokolta azt az indítványát, hogy az alaptörvényből töröljék a legfőbb ügyész parlamenti interpellálhatóságát, hogy az ügyész nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek. Mint írta: az interpelláció a kormány ellenőrzésének, elszámoltatásának eszköze.
Szorgalmazta azt is, hogy a legfőbb ügyészt - a jelenlegi egyszerű többség helyett - kétharmados többséggel válassza meg az Országgyűlés, és ugyanilyen szavazati arányhoz kötné az ügyészségről szóló törvény elfogadását és módosítását.
Javaslatai között szerepelt még az is, hogy a legfőbb ügyész, az ügyészség, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke pedig a bíróságok szervezetére, működésére és feladatkörére vonatkozóan önállóan nyújthasson be törvényjavaslatot a parlamentnek.
A kormány által tervezett alkotmánymódosítás három témát érint: a legfőbb ügyész jogállását, a jogalkotás rendjét, valamint a kormányhivatalok vezetésével kapcsolatos összeférhetetlenséget.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Óriásiak a területi különbségek Magyarországon a NEET- (nem dolgozó, nem tanuló) fiatalok arányát nézve. Budapest előzi a legjobb uniós ország arányát is, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön viszont katasztrofális a helyzet.
A dobogón csak budai kerületek állnak: a XII. kerület átvette a vezetést a II. kerülettől, a harmadik helyen Újbuda található. Négy járásban maradt 300 ezer forint alatt a nettó mediánbér: a sarkadi, a kunhegyesi, a csengeri és a fehérgyarmati járások vannak a lista végén.
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. június 28. 10:59
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) június 23-i, 25 bázispontos kamatcsökkentése és még inkább Varga Mihály kommunikációja miatt kismértékben gyengült a forint, valójában az euró bevezetésének ígérete nagyon erős támaszt ad most a hazai fizetőeszköznek. Az országkockázati megítélésünk eközben folyamatosan javul, amire már az április 12-i országgyűlési választásokat megelőzen is bőven mutattak jelek. Az Equilor Alapkezelőnél nem lepődtek meg a magyar eszközök felértékelődésén, de vajon nem túlzás-e, ami most a magyar piacon történik? Erről is beszélgettünk a Klasszis Podcast legújabb adásában.
Izsó Márton - Csabai Károly | 2026. június 26. 15:30
Az Erste elnök-vezérigazgatója a június 25-ei élő műsorunk vendége volt. A 6. évfolyamában járó Klasszis Klub Live jubileumi, 100. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Franciaország államadóssága rekordmagasra, 3500 milliárd euró fölé emelkedett az első negyedévben a nemzeti statisztikai hivatal, az Insee adatai szerint.
Magyar Péter miniszterelnök, Kármán András pénzügyminiszter és Kiriákosz Pierakákisz görög pénzügyminiszter, a Eurócsoport elnöke közös sajtótájékoztatót tartottak a Pénzügyminisztériumban, ahol a legfőbb téma az euró magyarországi bevezetésének lehetőségei voltak.
A Medián kutatása szerint a társadalom jelentős, háromnegyedes többsége szeretné, ha Magyarország bevezetné az eurót. Nézetkülönbség mindössze abban van, hogy ez mikor történjen meg.
A KSH szerint a turisztikai ágazatban májusban az összes bruttó árbevétel 113,4 milliárd forint volt, folyó áron 8,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
.jpg)
A jövőben nem lehetne interpellálni a legfőbb ügyészt - az alaptörvény újabb módosítása a T. Ház előtt. Kovács Tamás utódját december után már az új szabályok szerint választhatják meg .jpg)
.jpg)
A szervezet szerint az maga a megadás.
