A közlemény szerint a kiömlő iszap 800 hektáron árasztotta el a környező területeket. Az iszapömlés oka az volt, hogy átszakadt a közeli timföldgyár zagytározójának a gátja. A tározóból kiömlő vörösiszap - egy lúgos kémhatású vegyi anyag - 500 házat öntött el. A szerencsétlenségben négyen meghaltak, három embert még keresnek és több mint 150 ember megsebesült, jelenleg 11 ember állapota súlyos vagy életveszélyes. Sokan fedél nélkül maradtak és mindenüket elvesztették a tragédiában.
Nem fosztogattak |
A magyar kormány összehangolt munkával dolgozik a vörösiszap-katasztrófa elhárításán - szögezi le a közlemény. A vörösiszap szennyeződés - amelynek helyszínét csütörtökön bejárta Orbán Viktor miniszterelnök is - lúgos kémhatást okozva a környező folyóvízbe jutott. A katasztrófavédelem szakemberei a katasztrófa bekövetkezése után azonnal megkezdték a folyók védelmét: a lúgos hatás csökkentése és ezáltal a folyók vízminőségének védelme érdekében gipszet és bioecetsavat mosnak a Marcal folyó vizébe, valamint fenékküszöbök épülnek azért, hogy csökkentsék a vízáramlási sebességét és ezáltal ki lehessen ülepíteni a víz által szállított nehézfémekkel szennyezett iszapot.
Az azonnali és intenzív védekezés ellenére nem sikerült megakadályozni a Marcal szennyeződését, ugyan a folyó pH-értéke csütörtök hajnalra 10 körüli értékre csökkent, de a Marcalban az összes hal kipusztult és a növényzetet sem lehet megmenteni.
A Marcal folyón keresztül a Rába folyóba csütörtökön hajnali 3 óra körül jutott el a szennyeződés, a pH-érték a szakemberek szerint ekkor már 10 alatti értéket mutatott. A Mosoni-Dunát csütörtök délelőtt, 9,3 pH-értékkel érte el a vörösiszap. A vörösiszap-szennyeződés tehát a Marcal, a Rába, majd a Mosoni-Dunán keresztül csütörtökön elérte a Duna főágát is 8-9 PH értékkel. A Dunához érve azonban a folyóvíz lúgos kémhatása folyamatosan és jelentősen csökken, a szakemberek továbbra is rendszeresen figyelemmel kísérik a víz szennyezettségét - hangsúlyozza a VM.
Több kép a lerombolt telepüésekről
(Forrás: időkép.hu)
A minisztérium leszögezi: a Magyarországon előállított élelmiszerek teljesen biztonságosak. Kizárólag a vörösiszap által elöntött térségben élők nem fogyaszthatják a kertjükben termelt élelmiszert. A kormány a katasztrófa elhárítása érdekében azonnal megalkotta a szükséges kormányrendeleteket és összhangban dolgozik a rendőrség, a honvédség, a katasztrófavédelem és az egészségügy az érintett területen. A szakemberek jelenleg a legfontosabb munkálatokat végzik: a töltésszakadás lokalizálását, a tározók megerősítését, a lakosság ellátását, a szennyezett felületek semlegesítését és az élővíz szennyezéseinek csökkentését végzik. A tározó gátjait megerősítették és egy 24 órás őrséget működtetnek annak érdekében, hogy még egyszer ne szakadhasson át a gát és ne ömöljön ki több vörösiszap a tározóból.
Radioaktív sugárzásveszély sehol nincsen, mert a vörösiszap sugárzása messze a megengedett egészségügyi határérték alatt van. A Magyar Tudományos Akadémia szakértői csoportja megállapította, hogy a vörösiszap nehézfém-tartalma nem közelíti meg a megengedett egészségügyi határértéket, ólomtartalma kevesebb, mint a normál talajoké.
Somlóvásárhely - a "magára hagyott" falu Marton László, a vörösiszap sújtotta Somlóvásárhely független polgármestere szerint "magukra maradtak", s hiába igényeltek többször is védőruhát, saválló kesztyűt és gumicsizmát; nem kaptak vagy csak keveset és használhatatlant. Harmadszorra rendelték már meg a védőmaszkokat is, ám még mindig nem kaptak - mondta csütörtökön az MTI-nek, megjegyezve: a baj az, hogy venni sem tudtak, mert a környéken már sehol sem kapható. Így jártak a kesztyűkkel is: hiába szerettek volna venni, sehol sem tudtak - jegyezte meg. Marton László mintegy 25-30 emberrel - zöld csizmában, sárga védőruhában, maszkosan - Somlóvásárhely főutcájának Devecser felé vezető végén dolgozik; locsolják az utat, hogy ne keletkezzen por a vörösiszapból, illetve markolóval rakják a vörös sárt teherkocsira. Nálunk nem járt senki, még a katasztrófavédelem sem, csak egy-egy rendőrautó megy el néha a faluban - mondta a polgármester. Minket eddig még az újságírók sem kerestek - tette hozzá. Marton László szerint nemhogy vezető embert, de még egy tűzoltót sem láttak hétfő óta. Hozzátette: a gátszakadás napján még jártak itt is tűzoltók, de azóta senki sem. Tönkre mentek a kukoricaföldek, eltűntek a növények, nem látni zöldet, vörös itt minden - mondta a polgármester, megjegyezve: sok helyütt már vetettek is, ott jövőre termés nem lesz. Magukra vannak ugyan hagyatva, de még ez sem lenne baj, ha kapnának megfelelő mennyiségű és mérető védőfelszerelést - hangsúlyozta. Mint mondta: a legfontosabb lenne a lúg- és saválló kesztyű, a védőruha és a csizma. Egy-két dolgot kaptak, például néhány esőköpenyt és munkaruhát, meg saválló kesztyűket, de az utóbbiak még egy nő kezére is nehezen húzhatók fel, olyan kicsik - mondta Marton László. Segítette őket a Máltai Szeretetszolgálat munkaruhával és 100 pár csizmával is, ám azok közül 10 pár használható, a többi "férfiember lábára nem húzható fel" - mondta a polgármester. Ismertetése szerint a helyi vállalkozók dolgoznak a kármentesítésen munkagépekkel és teherautókkal, szállítják vissza Ajkára a VI-os kazettába az iszapot, a vörös sarat. |
Az első vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az elöntött falvakban az ivóvizet nem érte el a szennyeződés, de a szakemberek folyamatosan ellenőrzik az ivóvíz állapotát is.
Orbán: "Nem leheti itt élni" Orbán Viktor miniszterelnök úgy látja, hogy a katasztrófa sújtotta terület egy részén nincs értelme a helyreállításnak. Biztosította az embereket arról, eldönthetik, hogy a kármentesítés után vissza költöznek-e eddigi lakóhelyükre, és ha nem, akkor meg kell találni számukra a megfelelő megoldást. Ez azt jelenti, hogy nyitni kell nekik egy új területet a faluban, hogy ott építsenek házakat és ott folytassák az életüket. |
A kormány álláspontja szerint a tragédiát nem katasztrófa, hanem vélhetően emberi mulasztás okozta, ezért a felelősöket meg kell keresni. A Belügyminisztériumhoz tartozó Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított speciális nyomozócsoporttal az ügy kiemelt súlyára és összetettségére tekintettel. Halált okozó, foglalkozás
körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indult nyomozás. Vizsgálják azt is, hogy a veszélyes anyagot tartalmazó tározót működtető cég mindenben szabályosan járt-e el, megtörténtek-e például a megfelelő ellenőrzések. A vörösiszap tározó egy magáncég, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL) tulajdonában, üzemeltetésben áll.
Magyarország köszönetét fejezi ki a nemzetközi szervezeteknek, államoknak, amelyek segítségüket ajánlották fel. Többek között Ausztriából, Indiából, Japánból, Franciaországból, Csehországból, Szlovákiából, Szerbiából, Németországból, Kanadából, Svájcból, Romániából, Lengyelországból, Luxembourgból, Belgiumból, Spanyolországból, az USA-ból és az Egyesült Királyságból érkezett hazánknak a vörösiszap-katasztrófa elhárítási munkálataihoz. A megkeresésekben ásványvizet, jódtablettát, kármentesítési eljárásokat, és eszközöket ajánlottak föl, valamint katonák, kutatócsapat illetve toxikológiai szakértők segítségét.
Az iszaptározó, ahonnan a vörösiszap kiömlött, Budapesttől 160 kilométerre található Ajka település közelében. A katasztrófa tehát lokális és nincs káros hatása a távolabb fekvő területekre nézve. Így a legkedveltebb magyar turistacélpontok - mint például Budapest illetve Pécs, Európa Kulturális Fővárosa - a katasztrófában semmilyen módon nem érintett. A külföldről érkező vendégek fogadására változatlanul rendelkezésre áll a teljes turisztikai infrastruktúra.
***
A Privátbankár támogatja a társadalmi gyűjtést, amely a Nemzeti Segélyvonalon keresztül folyik a vörösiszap-katasztrófa károsultjai és az áldozatok családja számára. Olvasóink a 1752-es telefonszám felhívásával egyszeri 250 forintnyi pénzadományt juttathatnak el számukra az öt legnagyobb magyar karitatív szervezeten keresztül. Kérjük, hívják a 1752-es Nemzeti Segélyvonalat!
MTI, Privátbankár