Magyarországon a lakosság 26,5 százaléka tekinthető minőségi éhezőnek, amely azt jelenti, hogy étkezései során nem jut húshoz legalább kétnaponta - mondta Vajda László, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezetője pénteken Budapesten, az Élelmezési Világnap alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.

Magyarországon a minőségi éhezés csökkenő tendenciájú ugyan, de még mindig nagyobb, mint a többi visegrádi országban, az Európai Unió 9,5 százalékos átlagát pedig jóval meghaladja.
Ezért is csatlakozott Magyarország 2004-ben az EU segélyprogramjához, amely az éhezést hivatott csökkenteni. Erre a programra évente az EU-ban mintegy 500 millió eurót költenek, amelyből Magyarország 14-15 millió euróval - 3,5-4 milliárd forinttal - részesedik évente.

Vajda László kitért arra, hogy a rendelkezésre álló összegből általában az intervenciós készletekből vásárolt alapanyagokból - például gabonából     és tejporból - készült élelmiszereket osztanak szét segélyszervezeteken keresztül a rászorulóknak.

Molnár Antal, az Élelmiszerbank Egyesület alelnöke az MTI-nek elmondta: a múlt évben az egyesület 3.425 tonna élelmiszert juttatott el a rászorulóknak mintegy 450 hazai segélyszervezeten keresztül. Így mintegy 420 ezer ember juthatott adományhoz az egyesület koordináló tevékenységével. Az adományok összértéke elérte az egymilliárd forintot.

Az alelnök úgy vélte: az idén a tavalyinál mintegy 20 százalékkal több élelmiszert lehet majd szétosztani a rászorulók között, és várhatóan az adomány értéke ugyanilyen mértékben emelkedik, azaz eléri majd az 1,2 milliárd forintot.

Fernanda Guerrieri, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) európai és közép-ázsiai regionális képviselője arról beszélt, hogy jelenleg a világon mintegy egymilliárd éhező van, ám a világ kormányai azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2015-re az éhezők számát a felére csökkentik. Az MTI kérdésére válaszolva a képviselő közölte, hogy a cél megvalósítását reálisnak tartja.

MTI