|
| (Fotó: 123rf.com) |
Mi okozta valójában az 1930-as évek gazdasági világválságát? Ezzel kapcsolatban rukkolt elő egy alternatív magyarázattal Noah Smith, a Bloomberg kolumnistája, aki Twitter oldalán – alighanem némi iróniával – azt írja magáról, hogy "2018 top neoliberális svindlerének” választották.
A szerző elöljáróban megjegyzi, hogy az emberek többsége szerint a kiváltó ok a tőzsde 1929-es összeomlása volt: a Dow Jones elvesztette értékének csaknem kilencven százalékát. Azt maga is elismeri, hogy a piaci buborék, a túlzott gazdagság és a lakáspiac összeomlása szerepet játszott a zuhanásban. Lehetséges okként említi a többi közt az Egyesült Államok és kereskedelmi partnerei között kibontakozó vámháborút, valamint a globális monetáris politika szigorítását is. Szerinte azonban a háttérben meghúzódhatott egy további, kevésbé ismert tényező is: a migráció korlátozása.
Bevándorló boom
Smith emlékeztet arra, hogy a 19. század végén, a 20. század elején tömegek vándoroltak ki az Egyesült Államokba, egyre többen keltek útra például Dél- és Kelet-Európából. Voltak olyan évek, amikor több mint egymillió legális bevándorlót regisztráltak az amerikai hatóságok évente. A hatalmas emberáradat, valamint a született amerikaiak és az érkezők közötti , vélt kulturális különbségek miatt azonban a törvényhozók bekeményítettek: egy 1924-ben elfogadott törvény a Dél- és Kelet-Európából érkezők számát drámai mértékben korlátozta, a japán bevándorlókét pedig gyakorlatilag a nullára szorította le. Ennek következtében a húszas évek második felére a migránsok száma évi 2-300 ezerre csökkent.
Ez – véli a szerző – szinte biztosan visszafogta a gazdasági növekedést. Ha ugyanis kevesebb a munkás, akkor kisebb a kereslet és a fogyasztás, kevesebb árura és szolgáltatásra van szükség. Szerinte a bevándorlók olyanok, mint a természeti erőforrások: számuk csökkenése ugyanúgy korlátozza a gazdaságot, mintha az olajkitermelést vagy az acélellátást fognánk vissza.
Agglomerációs effektus
Smith úgy véli, hogy a sűrűn lakott munkásövezetekben beindul az úgynevezett agglomerációs effektus: az ottani üzletek, beszállítók, fogyasztók egy csoporttá forrnak össze, és profitálnak egymás közelségéből. Ezért nagyobb a termelékenység és magasabbak a bérek a nagyvárosokban, mint a kisebbekben. A munkások számának csökkenése viszont visszafogja ezt a jótékony hatást.
A szerző szerint ezt az elméletet egy 2016-os közgazdasági tanulmány is igazolja: az 1924-es bevándorlási kvóták miatt a bevándorló-negyedek lakossága csökkent, ami negatív agglomerációs effektusokat okozott, és rosszul fizetett munkákba kényszerítette a már régebb óta ott élőket.
Kevesebb bevándorló, kevesebb új lakás
A bevándorlás korlátozása tehát károsította a helyi, kis gazdaságokat, és így kárt okozott a nemzetgazdaságnak is. Különösen rosszul jártak az építőipari cégek, hiszen már nem kellett annyi lakást építeniük. A lakáspiac és a migráció közötti összefüggésre mutatott rá nemrég egy török tanulmány is: a szíriai menekültek beáramlása Törökországba stimulálta a lakásépítést.
A szerző szerint tehát a migráció visszafogása okozhatta a lakóingatlan-piac összeomlását, és amennyiben utóbbi vezetett a világválsághoz és/vagy a tőzsdekrachhoz (vagy legalábbis felerősítette azt), akkor egyértelmű összefüggés van a bevándorlás korlátozása és a világválság között.
Smith szerint ezt azért is érdemes felidézni, mert a jelenlegi amerikai elnök, Donald Trump drámai mértékben akarja korlátozni a legális migrációt. Habár ez most aligha vezet súlyos recesszióhoz, gazdasági következményei negatívak lesznek, zárja cikkét a Bloomberg szerzője.
A menedékkérők negyede dolgozik
Ami a jelenlegi európai helyzetet illeti, elemzők szerint az elöregedő kontinensnek új munkaerőre van szüksége. Ezt az igényt a frissen érkezett bevándorlók is kielégíthetik. Ugyanakkor problémát okoz, hogy sokan közülük nem szakképzettek, ezért nem vagy csak nehezen, jelentős késéssel tudnak elhelyezkedni.
Német sajtóhírek szerint a 2015 óta Németországba érkezett menedékkérők negyede állt munkába mostanáig. Sokan közülük olyan állásokban vannak, amelyekhez nem szükséges a jó német nyelvtudás. Sokan dolgoznak például takarítóként, illetve őrző-védő és logisztikai cégeknél.
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak. 
