Áder János megtisztelőnek nevezte és elfogadta a felkérést. Az ellenzéki pártok a hivatalos bejelentést megelőzően egybehangzóan a fideszes politikus államfővé választása ellen emeltek szót. A parlament május 2-án választhatja meg Schmitt Pál utódját, aki április 2-án mondott le, azután, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét.
Az államfő jelöléséről Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője számolt be újságíróknak. Mint mondta, Orbán Viktor javaslatát azzal indokolta, hogy Áder Jánost olyan "horgonyszemélyiségnek" tartja, aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak, a magyar politikai rendszernek, egyik legfontosabb feladata pedig az új alkotmányos rendszer megerősítése, megszilárdítása lesz.
Orbán Viktor Áder Jánost jelölte köztársasági elnöknek - a Liveinfo anyaga
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője elmondta: Áder János - akivel több egyeztetést is lefolytatott a miniszterelnök - vállalja a jelölést, a kormánypárti frakciószövetség pedig egyöntetűen támogatta őt. Tájékoztatása szerint a jelölési folyamat kedden kezdődik, a Fidesz-KDNP-frakció pedig azt javasolja a házelnöki jogokat jelenleg gyakorló Lezsák Sándor alelnöknek, hogy a parlament május 2-án válassza meg az új államfőt. Lázár János kérdésre hozzátette, hogy Áder Jánost a frakció is meghallgatja majd. Orbán Viktor az elnökséggel, a kormány tagjaival és végül a frakciószövetséggel is egyeztetett, mielőtt megtette előterjesztését.
A fideszes európai parlamenti képviselő jelölése után kiadott közleményében azt írta: az elmúlt napokban volt ideje szembenézni a feladat súlyával és személyes felelősségével, mindent alaposan mérlegre tett, és úgy döntött, a jelölést elfogadja, csaknem három év után hazatér Brüsszelből, és lemond párttagságáról.
Hogyan jutott el idáig?
Áder János 1959. május 9-én született Csornán. Nős, felesége bíró, négy gyermekük született. 1977-ben a győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett. 1983-ban doktori oklevelet szerzett az ELTE jogi karán. Egyetemi évei alatt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium tagja. Tanulmányai befejezése után egy évig tanácsi jogi előadóként dolgozott. 1986-tól 1990-ig tudományos munkatárs az MTA Szociológiai Kutatóintézetében.
1987-ben jelen volt a lakitelki találkozón. 1988-ban belépett a Fideszbe. 1989-ben a háromoldalú politikai egyeztető és az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalások résztvevője. 1989-ben az Országos Választási Bizottság tagja. 1990-ben az országgyűlési, 1994-ben az országgyűlési és az önkormányzati választásokon a Fidesz kampányfőnöke. 1992-1993-ig a Fidesz Országos Választmányának elnöke. 1993-tól a párt alelnöke, 1995-1997 és 1999-2000 között ügyvezető alelnök. 1990-től országgyűlési képviselő. 1990-1992-ig a párt egyik frakcióvezető-helyettese. 1997. szeptember 9-én az Országgyűlés alelnökévé választották; 1998. június 18-tól 2002. május 15-ig a Ház elnöke. 2001 nyarán a Fidesz és az MDF közötti együttműködési tárgyalások vezetője.
2002. április 7-én a csornai választókerületben az első fordulóban megvédte mandátumát. 2002. május 15-től a képviselőcsoport helyettes vezetője, majd július 15-én átvette a legnagyobb ellenzéki frakció vezetését. 2002 májusától részt vesz az alkotmány- és igazságügyi bizottság munkájában. 2003. június 19-én egyetlen jelöltként megerősítették frakcióvezetői tisztségében, megbízatása a ciklus végéig szólt. A 2006-os országgyűlési választásokon Győr-Sopron megye 5. számú választókerületében szerzett mandátumot. Az Országgyűlés alakuló ülésén, 2006. május 16-án a törvényhozás egyik alelnökévé választották.
A 2009. június 7-én tartott európai parlamenti választáson európai parlamenti képviselővé választották. 2009. július 13-i hatállyal lemondott magyar parlamenti képviselői mandátumáról. 2009. július 20-tól az Európai Parlament Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszer-biztonság Bizottságának tagja. 2012. január 23-tól az Európai Parlament Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszer-biztonság Bizottságának alelnöke.
A szervezet szerint az maga a megadás.
