Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

És mindeközben egyáltalán nem sarcolja olyan mértékben a magas fizetéseket a kormány, mint teszik azt jó néhány másik országban. Itt mutatkozik meg az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer hibája.

Bizonyos szempontból hibátlan az elmélet, amire alapozva 2011-től az Orbán-kormány bevezette az egykulcsos személyi jövedelemadót. Egyik oldalról nézve előnyként említhető az egyszerűbb adminisztráció, valamint az a tény, hogy keresetétől függetlenül minden dolgozót ugyanúgy ítél meg és terhel az állam. Egy másik oldalról megközelítve a kérdést, azt egykulcsos szja bírálói joggal kritizálják a rendszer igazságtalanságát, hiszen ugyanaz az adókulcs egy sok százezres fizetésnél kisebb terhet jelent, mint egy alacsony bérnél. Vajon nem kellene-e a többet keresőknek arányaiban többet befizetni adó formájában az államkasszába? - vetődik fel újra és újra a költői kérdés.

Mindenesetre a kritikus vélemények nemcsak elméletben fogalmazódhatnak meg, hanem akkor is, amikor megjelenik egy-egy friss nemzetközi statisztikára. Ezúttal az Eurostat frissítette adatait a 2019-es számokkal, melynek köszönhetően jól kirajzolódik, hogy mennyire van összhangban a nemzetközi trendekkel a magyar dolgozók bruttó bérét terhelő adók mértéke.

Magyarországon 2011 óta egységes személyi jövedelemadó terheli a bruttó béreket: ennek mértéke eleinte 16 százalék volt, majd 2016-tól 15 százalékra mérsékelte ezt a kormány. Emellett még 18,5 százaléknyi társadalombiztosítási járulékot kell levonni a bruttó bérből. Ez júliustól összevontan tartalmazza a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 1,5 százalékos munkaerőpiaci-járulékot.

Így összesen bármiféle kedvezmény érvényesítése nélkül a bruttó bér 33,5 százalékát fizeti be egy magyar dolgozó az államkasszába. Ez az Európai Unió tagállamainak rangsorában a hetedik legmagasabb terhelés. Ennél többet von el az állam a dolgozó bruttó béréből

  • Szlovéniában, 34,51 százalékot,
  • Dániában 35,43 százalékot,
  • Litvániában 36,11,
  • Romániában 36,91,
  • Belgiumban 39,39,
  • Németországban pedig 39,31 százalékot.

Egy év alatt Litvánia került elénk, és ennek köszönhető, hogy már nem a hatodik legnagyobb mértékű a magyar adóterhelés. Tavaly a balti állam alaposan átalakította az adórendszerét, hiszen 2018-ban a bruttó bérből 22,15 százalékot vont el az állam, most ennél majdnem 14 százalékponttal nagyobb mértékű közteherviselést várnak el a litván dolgozóktól.

Dolgozói szemszögből a legkedvezőbb helyzetben a ciprusi munkavállalók vannak, bérük 10,43 százalékát fizetik be az államkasszába. Nem panaszkodhatnak ugyanakkor az észtek sem, hiszen bruttó fizetésükhöz képest 16,03 százalékkal kevesebbet kapnak valójában kézhez adók levonása után.

Alacsony fizetések sarcolásában dobogós a magyar kormány

Az egykulcsos adórendszerből fakadóan, ha egy dolgozó az átlagbér 67 százalékáért végzi a munkáját, szintén 33,5 százalékot von el az Orbán-kormány a béréből. Érdekes kérdés azonban, hogy az alacsony fizetésűek ilyen mértékű sarcolása nemzetközi viszonylatban mennyire kirívó.

A friss adatok szerint határozottan az. Olyannyira, hogy a magyar kormánynál csak két ország vezetése ró arányaiban nagyobb terhet a kisebb fizetésért dolgozókra. Az egyik Európa legnagyobb gazdaságát irányító német állam: itt a dolgozók bruttó bérének 34,37 százalékát kell befizetni az államkasszába. A másik pedig az a román kormány, amely néhány évvel ezelőtt gyökeresen átalakította az adórendszerét olyan módon, hogy a bruttó béren felül a munkaadók által fizetendő terhek nagy részét átterhelte a dolgozókra. Ennek eredményeként a bruttó fizetés 36,49 százaléka vándorol a román költségvetésbe.

Az uniós átlag az alacsony fizetésűek esetében egyébként 26 százalék, ami azt is jelenti, hogy Magyarország nyomban lekerülne az EU kiskeresetűeket agyonadóztató kispadjáról, ha bevezetné az egyszámjegyű szja-t. Ha 9 százalékra csökkenne annak mértékbe, akkor 33,5 százalék helyett már csak a bruttó bér 24,5 százaléka menne az államkasszába. Pont annyira sarcolná a kormány az alacsony fizetésért dolgozókat, mint teszi azt jelenleg Lengyelország (24,29 százalék) vagy Norvégia (23,82 százalék).

Érdemes megjegyezni egyébként, hogy 2010-ben, az Orbán-kormány hatalomra kerülése és az adórendszer átalakítása előtt az alacsonykeresetűek a bruttó bérüknek mindössze 27,82 százalékát fizették be az államkasszába, miközben egy átlagfizetés esetén az adóterhelés mértéke 31,39 százalék volt. Akkoriban az adójóváírás, valamint a minimálbér szja-mentessége jelentett könnyebbséget az érintetteknek. Ezeket a lehetőségeket a személyi jövedelemadó rendszerének egykulcsossá tételével eltörölte a kormány.

A sokat kereső magyarok sokkal jobb helyzetben vannak

Az alacsony fizetésért dolgozók kiemelkedő sarcolásával ellentétben azok, akik magasabb fizetésért - statisztikai értelemben az átlagbér 167 százalékáért - végzik a munkájukat, sokkal előnyösebb helyzetben vannak az uniós rangsor alapján.

A magyar 33,5 százalékos adóterhelés mértéke az EU-átlagnál alacsonyabb - ez 35,7 százalék - és sokkal inkább a rangsor hátsó felébe tartozik ez alapján hazánk. Sőt, 2018-hoz képest két helyet lejjebb is csúsztunk a rangsorban annak köszönhetően, hogy Portugáliában és Litvániában egyaránt növekedett a magasabb keresetűek adóterhelése.

Említésre méltó ugyanakkor az a tény, hogy hiába a rangsorban elfoglalt kedvező helyezése Magyarországnak, régiós viszonylatban kiemelkedő mértékű adóteher hárul a jobban kereső dolgozókra.

  • Romániában bruttó bérük 36,91 százalékát fizetik be a kasszába,
  • Csehországban 27,43,
  • Szlovákiában 26,46,
  • Lengyelországban pedig 25,59 százalékát.

Összefoglalva tehát az egykulcsos szja, valamint az alacsonyabb fizetések esetében hiányzó adókedvezmények miatt joggal lehet kétarcú a magyar adórendszer megítélése. Míg a kevesebbet keresőkre uniós viszonylatban kiemelkedő mértékű teher hárul, ami nem feltétlenül a legelőnyösebb színben tüntetheti fel a magyar kormányt, addig a magasabb fizetések - ugyanilyen mértékű - sarcolása már kevésbé lóg ki a sorból. Mindez arra enged következtetni, hogy a bruttó bérek terhelését illetően ugyan nevezhető versenyképesnek a magyar adórendszer ezen szegmense, ám rettentően hiányoznak azok a lehetőségek, melyek a kisebb keresettel rendelkezők terheit mérséklik. Ugyan a családi adókedvezmény rendszerével jelentős összeg maradhat a dolgozóknál, ám a gyermektelen alkalmazottak aránytalanul nagy terhet viselnek a kedvezmények és könnyítések hiányában.

A családi adókedvezmény hatására ha a két gyermeket nevelő szülők átlagfizetésért dolgoznak, akkor a bruttó keresetüknek csupán 24,52 százalékát kellett tavaly befizetni az államkasszába. Ez az uniós rangsor középmezőnyébe sorolja Magyarországot, az adóterhelés mértéke pedig nem éri el az EU-átlagot (26,12 százalék) sem.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Forrongó Jeruzsálem – kemény figyelmeztetés Izraelnek
Káncz Csaba | 2021. május 10. 18:44
A nemzetközi közösség tegnap élesen elítélte az izraeli kisajátításokat Kelet-Jeruzsálemben, az ENSZ Biztonsági Tanácsa ma zárt ülést tart az ügyben. Az Arab Liga külügyminiszterei holnap tanácskoznak. Az erőszak veszélyezteti a koalíciós kormány megalakulását is. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Jövő héten kinyit Ausztria – ott is komoly előnyöket élveznek majd a beoltottak
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 10. 18:27
Ausztriában május 19-én kinyitnak a hónapokkal ezelőtt a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bezárt éttermek, hotelek, kulturális és sportlétesítmények is - jelentette be Sebastian Kurz kancellár hétfő délután.
Makro / Külgazdaság Egyre elfogadottabb Le Pen pártja a franciáknál
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 10. 17:52
Egyre nő azok száma, akik szerint nem veszélyezteti a demokráciát. Minden második ember ugyanakkor továbbra is elutasítja.
Makro / Külgazdaság 2022-ben már havi 8250 forint lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék
Kormos Olga | 2021. május 10. 16:18
Az egészségügyi szolgáltatási járulék immár évről-évre változó összeg. Ennek köszönhetően a jövő évi költségvetési törvényjavaslat 2022-re már 8 250 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot rögzít.
Makro / Külgazdaság 100,5 milliárdos plusszal zárt áprilisban az államháztartás központi alrendszere
MTI | 2021. május 10. 12:09
Kb. mint tavaly.
Makro / Külgazdaság Megint drágulás lesz a hazai benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2021. május 10. 10:33
Ezúttal azonban csak a gázolaj literenkénti bruttó átlagára megy feljebb, 2 forintal, a benziné változatlan marad. Aminek következtében március végét követően ismét az a helyzet áll elő, hogy a két üzemanyag-fajta szinte hajszálra ugyanannyiba kerül majd, csak most a benzin a drágább. 
Makro / Külgazdaság Keddtől Törökországba is utazhatnak a már beoltott magyarok
MTI | 2021. május 10. 09:57
És jöhetnek hozzánk a már beoltott törökök. A két ország kölcsönösen elfogadja egymás oltási igazolványait.
Makro / Külgazdaság Mától ismét iskola - vissza kell szocializálni a gyerekeket
Kormos Olga | 2021. május 10. 09:52
Ma reggel a felsőoktatás kivételével ismét visszaállt a rend: már nemcsak az általános iskolák alsósait, de a felsősöket, valamint a középiskolásokat is személyesen várták a tanárok. Több hónap után nem könnyű ismét a jelenléti oktatásban részt venni, sokan félnek is visszaülni a padokba. Egy édesapa ezért azt kéri a pedagógusoktól, hogy a visszatéréskor legyenek kíméletesek a gyerekekkel.
Makro / Külgazdaság 1003 milliárdból gazdálkodhat jövőre a Magyar Honvédség
Privátbankár.hu | 2021. május 10. 08:16
Ez jócskán több az idei keretnél. 
Makro / Külgazdaság Nem hosszabbítja meg szerződését az AstraZenecával az EU
MTI | 2021. május 10. 07:18
Bizalomhiány alakult ki az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyártóval szemben a lassú szállítások miatt, ezért nem hosszabbítja meg a vakcinavásárlási szerződést a céggel az Európai Bizottság - mondta vasárnap a VRT holland nyelvű belga köztévének Didier Reynders uniós biztos.
hírlevél
depositphotos