BUX
35 987.16
+1.58%
+560.00
OTP
10 650.00
+3.00%
+310.00
MOL
1 803.00
+0.56%
+10.00
RICHTER
7 140.00
+1.20%
+85.00
MTELEKOM
379.00
+0.40%
+1.00
 
TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2020. július 8. 06:04

És mindeközben egyáltalán nem sarcolja olyan mértékben a magas fizetéseket a kormány, mint teszik azt jó néhány másik országban. Itt mutatkozik meg az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer hibája.

Bizonyos szempontból hibátlan az elmélet, amire alapozva 2011-től az Orbán-kormány bevezette az egykulcsos személyi jövedelemadót. Egyik oldalról nézve előnyként említhető az egyszerűbb adminisztráció, valamint az a tény, hogy keresetétől függetlenül minden dolgozót ugyanúgy ítél meg és terhel az állam. Egy másik oldalról megközelítve a kérdést, azt egykulcsos szja bírálói joggal kritizálják a rendszer igazságtalanságát, hiszen ugyanaz az adókulcs egy sok százezres fizetésnél kisebb terhet jelent, mint egy alacsony bérnél. Vajon nem kellene-e a többet keresőknek arányaiban többet befizetni adó formájában az államkasszába? - vetődik fel újra és újra a költői kérdés.

Mindenesetre a kritikus vélemények nemcsak elméletben fogalmazódhatnak meg, hanem akkor is, amikor megjelenik egy-egy friss nemzetközi statisztikára. Ezúttal az Eurostat frissítette adatait a 2019-es számokkal, melynek köszönhetően jól kirajzolódik, hogy mennyire van összhangban a nemzetközi trendekkel a magyar dolgozók bruttó bérét terhelő adók mértéke.

Magyarországon 2011 óta egységes személyi jövedelemadó terheli a bruttó béreket: ennek mértéke eleinte 16 százalék volt, majd 2016-tól 15 százalékra mérsékelte ezt a kormány. Emellett még 18,5 százaléknyi társadalombiztosítási járulékot kell levonni a bruttó bérből. Ez júliustól összevontan tartalmazza a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 1,5 százalékos munkaerőpiaci-járulékot.

Így összesen bármiféle kedvezmény érvényesítése nélkül a bruttó bér 33,5 százalékát fizeti be egy magyar dolgozó az államkasszába. Ez az Európai Unió tagállamainak rangsorában a hetedik legmagasabb terhelés. Ennél többet von el az állam a dolgozó bruttó béréből

  • Szlovéniában, 34,51 százalékot,
  • Dániában 35,43 százalékot,
  • Litvániában 36,11,
  • Romániában 36,91,
  • Belgiumban 39,39,
  • Németországban pedig 39,31 százalékot.

Egy év alatt Litvánia került elénk, és ennek köszönhető, hogy már nem a hatodik legnagyobb mértékű a magyar adóterhelés. Tavaly a balti állam alaposan átalakította az adórendszerét, hiszen 2018-ban a bruttó bérből 22,15 százalékot vont el az állam, most ennél majdnem 14 százalékponttal nagyobb mértékű közteherviselést várnak el a litván dolgozóktól.

Dolgozói szemszögből a legkedvezőbb helyzetben a ciprusi munkavállalók vannak, bérük 10,43 százalékát fizetik be az államkasszába. Nem panaszkodhatnak ugyanakkor az észtek sem, hiszen bruttó fizetésükhöz képest 16,03 százalékkal kevesebbet kapnak valójában kézhez adók levonása után.

Alacsony fizetések sarcolásában dobogós a magyar kormány

Az egykulcsos adórendszerből fakadóan, ha egy dolgozó az átlagbér 67 százalékáért végzi a munkáját, szintén 33,5 százalékot von el az Orbán-kormány a béréből. Érdekes kérdés azonban, hogy az alacsony fizetésűek ilyen mértékű sarcolása nemzetközi viszonylatban mennyire kirívó.

A friss adatok szerint határozottan az. Olyannyira, hogy a magyar kormánynál csak két ország vezetése ró arányaiban nagyobb terhet a kisebb fizetésért dolgozókra. Az egyik Európa legnagyobb gazdaságát irányító német állam: itt a dolgozók bruttó bérének 34,37 százalékát kell befizetni az államkasszába. A másik pedig az a román kormány, amely néhány évvel ezelőtt gyökeresen átalakította az adórendszerét olyan módon, hogy a bruttó béren felül a munkaadók által fizetendő terhek nagy részét átterhelte a dolgozókra. Ennek eredményeként a bruttó fizetés 36,49 százaléka vándorol a román költségvetésbe.

Az uniós átlag az alacsony fizetésűek esetében egyébként 26 százalék, ami azt is jelenti, hogy Magyarország nyomban lekerülne az EU kiskeresetűeket agyonadóztató kispadjáról, ha bevezetné az egyszámjegyű szja-t. Ha 9 százalékra csökkenne annak mértékbe, akkor 33,5 százalék helyett már csak a bruttó bér 24,5 százaléka menne az államkasszába. Pont annyira sarcolná a kormány az alacsony fizetésért dolgozókat, mint teszi azt jelenleg Lengyelország (24,29 százalék) vagy Norvégia (23,82 százalék).

Érdemes megjegyezni egyébként, hogy 2010-ben, az Orbán-kormány hatalomra kerülése és az adórendszer átalakítása előtt az alacsonykeresetűek a bruttó bérüknek mindössze 27,82 százalékát fizették be az államkasszába, miközben egy átlagfizetés esetén az adóterhelés mértéke 31,39 százalék volt. Akkoriban az adójóváírás, valamint a minimálbér szja-mentessége jelentett könnyebbséget az érintetteknek. Ezeket a lehetőségeket a személyi jövedelemadó rendszerének egykulcsossá tételével eltörölte a kormány.

A sokat kereső magyarok sokkal jobb helyzetben vannak

Az alacsony fizetésért dolgozók kiemelkedő sarcolásával ellentétben azok, akik magasabb fizetésért - statisztikai értelemben az átlagbér 167 százalékáért - végzik a munkájukat, sokkal előnyösebb helyzetben vannak az uniós rangsor alapján.

A magyar 33,5 százalékos adóterhelés mértéke az EU-átlagnál alacsonyabb - ez 35,7 százalék - és sokkal inkább a rangsor hátsó felébe tartozik ez alapján hazánk. Sőt, 2018-hoz képest két helyet lejjebb is csúsztunk a rangsorban annak köszönhetően, hogy Portugáliában és Litvániában egyaránt növekedett a magasabb keresetűek adóterhelése.

Említésre méltó ugyanakkor az a tény, hogy hiába a rangsorban elfoglalt kedvező helyezése Magyarországnak, régiós viszonylatban kiemelkedő mértékű adóteher hárul a jobban kereső dolgozókra.

  • Romániában bruttó bérük 36,91 százalékát fizetik be a kasszába,
  • Csehországban 27,43,
  • Szlovákiában 26,46,
  • Lengyelországban pedig 25,59 százalékát.

Összefoglalva tehát az egykulcsos szja, valamint az alacsonyabb fizetések esetében hiányzó adókedvezmények miatt joggal lehet kétarcú a magyar adórendszer megítélése. Míg a kevesebbet keresőkre uniós viszonylatban kiemelkedő mértékű teher hárul, ami nem feltétlenül a legelőnyösebb színben tüntetheti fel a magyar kormányt, addig a magasabb fizetések - ugyanilyen mértékű - sarcolása már kevésbé lóg ki a sorból. Mindez arra enged következtetni, hogy a bruttó bérek terhelését illetően ugyan nevezhető versenyképesnek a magyar adórendszer ezen szegmense, ám rettentően hiányoznak azok a lehetőségek, melyek a kisebb keresettel rendelkezők terheit mérséklik. Ugyan a családi adókedvezmény rendszerével jelentős összeg maradhat a dolgozóknál, ám a gyermektelen alkalmazottak aránytalanul nagy terhet viselnek a kedvezmények és könnyítések hiányában.

A családi adókedvezmény hatására ha a két gyermeket nevelő szülők átlagfizetésért dolgoznak, akkor a bruttó keresetüknek csupán 24,52 százalékát kellett tavaly befizetni az államkasszába. Ez az uniós rangsor középmezőnyébe sorolja Magyarországot, az adóterhelés mértéke pedig nem éri el az EU-átlagot (26,12 százalék) sem.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Makro / Külgazdaság Majdnem az összes külföldi turista eltűnt az országból a korona-lezárások miatt
MTI | 2020. augusztus 7. 10:41
Júniusban több mint 93 százalékkal zuhant a beutazók által nálunk eltöltött vendégéjszakák száma a tavalyihoz képest.
Makro / Külgazdaság Tovább bővíthetik a távmunkát ősszel, a főnökök beszállhatnának az alkalmazottaik rezsijébe
MTI | 2020. augusztus 7. 10:27
A kormány a munkaerőpiacon is készül a járvány második hullámára, ősszel kerülhet a kormány elé a szaktárca által készített javaslatcsomag, amely a foglalkoztatás további bővítését szolgálja - mondta el a Világgazdaságnak Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. 
Makro / Külgazdaság A külkereskedelmünk már elkezdett kigyógyulni a koronavírusból
MTI | 2020. augusztus 7. 10:12
Még mindig zuhan, de már nem annyira, mint tavasszal.
Makro / Külgazdaság Kinyírta a vírusválság Spanyolország turizmusát
Wéber Balázs | 2020. augusztus 7. 09:46
Története legrosszabb időszakát éli a spanyol turisztikai szektor a koronavírus-járvány ellenes korlátozó intézkedések miatt, ráadásul nem várható jelentős javulás.   
Makro / Külgazdaság A kormány már idén odaadja az összes pénzt a veszprémi tornacsarnokra
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 7. 09:24
A teljes, közel 1 milliárd forintos támogatási összeget megkapja Veszprém még 2020-ban.
Makro / Külgazdaság Ismét emelkedett az aktív fertőzöttek száma - ketten meghaltak
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 7. 09:12
24 új fertőzöttet jelentettek pénteken, két idős krónikus beteg elhunyt.
Makro / Külgazdaság Négy országot ajánl a nyaralásra Orbán Viktor - védőoltást rendelt Magyarország
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 7. 08:25
Az ország intelligenciaszintje, utazási-nyaralási célpontok, munkahelyteremtés és némi újabb libernyákozás - ezek a témák is szóba kerültek a pénteki miniszterelnöki rádióinterjúban, ahol kiderült: 5 millió védőoltást rendeltünk az EU programján keresztül.
Makro / Külgazdaság Felturbózzák a KRÉTA rendszert, hátha megint nem tudnak iskolába menni a gyerekek
MTI | 2020. augusztus 7. 06:49
Tovább fejleszti a kormány a KRÉTA oktatási rendszert a digitális oktatás hatékonyabb támogatása érdekében - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Azt állítják, már nem lesz szükség a Google Classroomra sem.
Makro / Külgazdaság Készülhet a Tankcsapda és Balázs Fecó: indulhatnak a raktárkoncertek
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 7. 06:36
Megjelent a kormányhatározat, amivel előteremtik a pénzt a raktárkoncertekre és a cigányzene támogatására.
Makro / Külgazdaság A nap képe: felkavaró fotóval emlékeztek Hirosima és Nagaszaki áldozataira
Wéber Balázs | 2020. augusztus 6. 16:51
Hirosimára 75 évvel ezelőtt dobott le atombombát az amerikai légierő.
hírlevél