6p

És mindeközben egyáltalán nem sarcolja olyan mértékben a magas fizetéseket a kormány, mint teszik azt jó néhány másik országban. Itt mutatkozik meg az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer hibája.

Bizonyos szempontból hibátlan az elmélet, amire alapozva 2011-től az Orbán-kormány bevezette az egykulcsos személyi jövedelemadót. Egyik oldalról nézve előnyként említhető az egyszerűbb adminisztráció, valamint az a tény, hogy keresetétől függetlenül minden dolgozót ugyanúgy ítél meg és terhel az állam. Egy másik oldalról megközelítve a kérdést, azt egykulcsos szja bírálói joggal kritizálják a rendszer igazságtalanságát, hiszen ugyanaz az adókulcs egy sok százezres fizetésnél kisebb terhet jelent, mint egy alacsony bérnél. Vajon nem kellene-e a többet keresőknek arányaiban többet befizetni adó formájában az államkasszába? - vetődik fel újra és újra a költői kérdés.

Mindenesetre a kritikus vélemények nemcsak elméletben fogalmazódhatnak meg, hanem akkor is, amikor megjelenik egy-egy friss nemzetközi statisztikára. Ezúttal az Eurostat frissítette adatait a 2019-es számokkal, melynek köszönhetően jól kirajzolódik, hogy mennyire van összhangban a nemzetközi trendekkel a magyar dolgozók bruttó bérét terhelő adók mértéke.

Magyarországon 2011 óta egységes személyi jövedelemadó terheli a bruttó béreket: ennek mértéke eleinte 16 százalék volt, majd 2016-tól 15 százalékra mérsékelte ezt a kormány. Emellett még 18,5 százaléknyi társadalombiztosítási járulékot kell levonni a bruttó bérből. Ez júliustól összevontan tartalmazza a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 1,5 százalékos munkaerőpiaci-járulékot.

Így összesen bármiféle kedvezmény érvényesítése nélkül a bruttó bér 33,5 százalékát fizeti be egy magyar dolgozó az államkasszába. Ez az Európai Unió tagállamainak rangsorában a hetedik legmagasabb terhelés. Ennél többet von el az állam a dolgozó bruttó béréből

  • Szlovéniában, 34,51 százalékot,
  • Dániában 35,43 százalékot,
  • Litvániában 36,11,
  • Romániában 36,91,
  • Belgiumban 39,39,
  • Németországban pedig 39,31 százalékot.

Egy év alatt Litvánia került elénk, és ennek köszönhető, hogy már nem a hatodik legnagyobb mértékű a magyar adóterhelés. Tavaly a balti állam alaposan átalakította az adórendszerét, hiszen 2018-ban a bruttó bérből 22,15 százalékot vont el az állam, most ennél majdnem 14 százalékponttal nagyobb mértékű közteherviselést várnak el a litván dolgozóktól.

Dolgozói szemszögből a legkedvezőbb helyzetben a ciprusi munkavállalók vannak, bérük 10,43 százalékát fizetik be az államkasszába. Nem panaszkodhatnak ugyanakkor az észtek sem, hiszen bruttó fizetésükhöz képest 16,03 százalékkal kevesebbet kapnak valójában kézhez adók levonása után.

Alacsony fizetések sarcolásában dobogós a magyar kormány

Az egykulcsos adórendszerből fakadóan, ha egy dolgozó az átlagbér 67 százalékáért végzi a munkáját, szintén 33,5 százalékot von el az Orbán-kormány a béréből. Érdekes kérdés azonban, hogy az alacsony fizetésűek ilyen mértékű sarcolása nemzetközi viszonylatban mennyire kirívó.

A friss adatok szerint határozottan az. Olyannyira, hogy a magyar kormánynál csak két ország vezetése ró arányaiban nagyobb terhet a kisebb fizetésért dolgozókra. Az egyik Európa legnagyobb gazdaságát irányító német állam: itt a dolgozók bruttó bérének 34,37 százalékát kell befizetni az államkasszába. A másik pedig az a román kormány, amely néhány évvel ezelőtt gyökeresen átalakította az adórendszerét olyan módon, hogy a bruttó béren felül a munkaadók által fizetendő terhek nagy részét átterhelte a dolgozókra. Ennek eredményeként a bruttó fizetés 36,49 százaléka vándorol a román költségvetésbe.

Az uniós átlag az alacsony fizetésűek esetében egyébként 26 százalék, ami azt is jelenti, hogy Magyarország nyomban lekerülne az EU kiskeresetűeket agyonadóztató kispadjáról, ha bevezetné az egyszámjegyű szja-t. Ha 9 százalékra csökkenne annak mértékbe, akkor 33,5 százalék helyett már csak a bruttó bér 24,5 százaléka menne az államkasszába. Pont annyira sarcolná a kormány az alacsony fizetésért dolgozókat, mint teszi azt jelenleg Lengyelország (24,29 százalék) vagy Norvégia (23,82 százalék).

Érdemes megjegyezni egyébként, hogy 2010-ben, az Orbán-kormány hatalomra kerülése és az adórendszer átalakítása előtt az alacsonykeresetűek a bruttó bérüknek mindössze 27,82 százalékát fizették be az államkasszába, miközben egy átlagfizetés esetén az adóterhelés mértéke 31,39 százalék volt. Akkoriban az adójóváírás, valamint a minimálbér szja-mentessége jelentett könnyebbséget az érintetteknek. Ezeket a lehetőségeket a személyi jövedelemadó rendszerének egykulcsossá tételével eltörölte a kormány.

A sokat kereső magyarok sokkal jobb helyzetben vannak

Az alacsony fizetésért dolgozók kiemelkedő sarcolásával ellentétben azok, akik magasabb fizetésért - statisztikai értelemben az átlagbér 167 százalékáért - végzik a munkájukat, sokkal előnyösebb helyzetben vannak az uniós rangsor alapján.

A magyar 33,5 százalékos adóterhelés mértéke az EU-átlagnál alacsonyabb - ez 35,7 százalék - és sokkal inkább a rangsor hátsó felébe tartozik ez alapján hazánk. Sőt, 2018-hoz képest két helyet lejjebb is csúsztunk a rangsorban annak köszönhetően, hogy Portugáliában és Litvániában egyaránt növekedett a magasabb keresetűek adóterhelése.

Említésre méltó ugyanakkor az a tény, hogy hiába a rangsorban elfoglalt kedvező helyezése Magyarországnak, régiós viszonylatban kiemelkedő mértékű adóteher hárul a jobban kereső dolgozókra.

  • Romániában bruttó bérük 36,91 százalékát fizetik be a kasszába,
  • Csehországban 27,43,
  • Szlovákiában 26,46,
  • Lengyelországban pedig 25,59 százalékát.

Összefoglalva tehát az egykulcsos szja, valamint az alacsonyabb fizetések esetében hiányzó adókedvezmények miatt joggal lehet kétarcú a magyar adórendszer megítélése. Míg a kevesebbet keresőkre uniós viszonylatban kiemelkedő mértékű teher hárul, ami nem feltétlenül a legelőnyösebb színben tüntetheti fel a magyar kormányt, addig a magasabb fizetések - ugyanilyen mértékű - sarcolása már kevésbé lóg ki a sorból. Mindez arra enged következtetni, hogy a bruttó bérek terhelését illetően ugyan nevezhető versenyképesnek a magyar adórendszer ezen szegmense, ám rettentően hiányoznak azok a lehetőségek, melyek a kisebb keresettel rendelkezők terheit mérséklik. Ugyan a családi adókedvezmény rendszerével jelentős összeg maradhat a dolgozóknál, ám a gyermektelen alkalmazottak aránytalanul nagy terhet viselnek a kedvezmények és könnyítések hiányában.

A családi adókedvezmény hatására ha a két gyermeket nevelő szülők átlagfizetésért dolgoznak, akkor a bruttó keresetüknek csupán 24,52 százalékát kellett tavaly befizetni az államkasszába. Ez az uniós rangsor középmezőnyébe sorolja Magyarországot, az adóterhelés mértéke pedig nem éri el az EU-átlagot (26,12 százalék) sem.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Trumpi téboly – Európa váratlant lépett
Káncz Csaba | 2025. március 24. 09:31
Az uniós látogatás Indiát a Globális Dél kulcsfontosságú szereplőjeként ismerte el, és az EU egyre inkább kiemelt partnerként tekint rá. Az EU és India gazdasági és biztonsági kapcsolatainak erősítését indokolják a Kínával kapcsolatos kételyek, valamint a Trump-kormányzat kiszámíthatatlan álláspontja. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály feltűrheti az ingujját
Privátbankár.hu | 2025. március 24. 08:13
A szakértők biztosak abban, hogy kedden nem változtat az alapkamaton és a kamatfolyosón sem az új vezetésű jegybank. Ennek oka egyre fajsúlyosabban az újra elszabadult hazai inflációs mutató.
Makro / Külgazdaság Pánikban a nyugdíjra kuporgatók – a Trump-tornádó elsöpri az amerikai nyugdíjmegtakarításokat?
Litván Dániel | 2025. március 24. 05:42
Elpárolgott több ezermilliárd dollár a New York-i tőzsdéről – és vele sokmillió amerikai a nyugdíjas időkre félretett pénzének egy jókora része is. Hogyan reagáltak ők és hogyan azok a tanácsadók, akik a pénzüket kezelik?
Makro / Külgazdaság Rendkívüli helyzet alakult ki Törökországban, összeülnek a bankárok
Privátbankár.hu | 2025. március 23. 16:44
Vasárnap letartóztatták Recep Tayyip Erdoğan egyik legnagyobb ellenfelének tartott isztambuli polgármestert. Közben a török jegybank vezetése a bankokkal egyeztet a rendkívüli helyzetről. 
Makro / Külgazdaság Trump visszanyúl, a Bokros-csomagon túlra
Buksza blog | 2025. március 23. 11:15
Jó páran emlékezhetnek a Magyarországon 1995-ben bevezetett Bokros-csomag kommunikációjára, ami önmegtartóztatásra szólította fel a magyarokat. Ez megy most Amerikában.
Makro / Külgazdaság Elon Musk tényleg véget vethet-e az orosz–ukrán háborúnak?
Privátbankár.hu | 2025. március 23. 10:11
Az orosz–ukrán háborúban Ukrajnával szimpatizálókat aggasztja az a lehetőség, hogy Elon Musk a Starlink lekapcsolásával kiüthetné az ukrán hadsereg kommunikációját, ami a front összeomlásához vezetne.
Makro / Külgazdaság Valójában mennyivel nőttek a nyugdíjak? Megérkezett a válasz
Buksza blog | 2025. március 23. 09:16
Az fizetések átlagához és mediánjához képest a nyugdíjak hátrányban vannak. 
Makro / Külgazdaság Izrael likvidálta a Hamász egyik vezetőjét a Gázai övezetben
Privátbankár.hu | 2025. március 23. 08:08
Az izraeli hadsereg légi csapással likvidálta a Hamász terrorszervezet egyik felső vezetőjét Gázában néhány nappal azt követően, hogy felújította a térségben katonai akcióit.
Makro / Külgazdaság A francia védelmi ipar háborús üzemmódba kapcsol
Bózsó Péter | 2025. március 22. 14:41
A megnövekedett védelmi kiadások hatására a hanyatló iparágak – például az autóipar – vállalatai is átalakulnak.
Makro / Külgazdaság Jó hírt kaphatnak a magyar vállalkozások
Privátbankár.hu | 2025. március 21. 16:12
Könnyebbek lehetnek mindennapjaik.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG