|
| Kép: depositphotos.com |
A berlini Német Gazdaságkutató Intézet vizsgálatai szerint a lakosság nettó vagyona a 2012-2017 között eltelt öt évben átlagosan 22 százalékkal 85.000 euróról 103.000 -re gyarapodott. Ugyanakkor az összvagyon 56 százaléka van a felső 10 százalék birtokában.
Figyelemreméltó, hogy az éppen a német újraegyesülés 30. évfordulóján megjelent tanulmányból az is kitűnik: a keletnémeteknél, az egykori NDK polgárainál a 2017-es átlagvagyon csak fele volt az országosnak. A különbség azután a fiataloknál csökken: míg a 71-80 éves keletnémetek átlag 55.000 euróval kisebb vagyonnal rendelkeznek a nyugatiaknál, a 21-25 éves keletieknél ez a különbség csak 5.000 euró.
Az egyenlőtlenség a vagyon eloszlásában Németországban nemzetközi viszonylatban is igen egyenlőtlen. Meghatározó az illető anyagi helyzetére egyébként, hogy saját ingatlant birtokol-e. Akik saját házukban-lakásukban élnek, átlagosan 225.000 euróval tízszer akkora vagyont mondhatnak magukénak mint az otthonukat bérlők: azok csak 24.000 euró felett rendelkeznek átlagosan. Az említett adatokban szerepet játszik, hogy az ingatlanárak az elmúlt években igen jelentősen emelkedtek. Növekedett az üzemek ára is – ez általában a lakosság leggazdagabb 10 százalékát gazdagította.
A jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez nem lenne elegendő vagyonadó, mutatnak rá a DIW szakértői. Ahelyett jobb lehetőségeket kellene biztosítani az alsó és a közepes jövedelmű társadalmi rétegeknek tartalékok képzésére, hogy megelőzzék az időskori szegénységet. Így állami bérlakások építésére és magasabb jövedelmet termelő magánnyugdíj-alapokra lenne szükség.
Két egyezményt írt alá Milojko Spajiccsal. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
