Szükség van az illegálisan működő, a személyiségi-, közösségi- és egyéb alkotmányos alapjogokat sértő orgánumok korlátozására, mint ahogy a sajtószabadságra is szükség van Magyarországon - nyilatkozta L.Simon László, a parlament kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában kedd este.

A politikus az aznap elfogadott új médiatörvényt ért bírálatokról azt mondta: e támadások nagy része alaptalan és méltatlan, ráadásul olyanok fogalmazzák meg ezeket, akik el sem olvasták a törvényt és a kákán is csomót keresnek. A politikus úgy nyilatkozott: a most elfogadott szabályozás nem ad automatikus halasztást a Médiahatóság kiszabta büntetések befizetésére akkor sem, ha a megbírságolt megtámadja a hatóság döntését  - erről, tehát a halasztás lehetőségéről a bíróságnak kell majd döntenie minden egyes esetben.

Nem ad automatikus halasztást az új médiatörvény a Médiatanács által kiszabott bírságok befizetésére, ha a megbírságolt orgánum bíróságon támadja meg a hatóság döntését. Ez, tehát a befizetés halasztása csupán egy lehetőség, amelyről a bíróság dönthet az adott esetet mérlegelve – derült ki L. Simon László Közbeszédnek adott nyilatkozatából. “A bíróságnak van mérlegelési jogköre. Mondhatja azt, hogy úgy ítéli meg: a Médiahatóság által kiszabott bírság mértéke valószínűsíthetően arányban van azzal, amit az adott médium elkövetett, és nem dönt a halasztó hatály mellett. De dönthet úgy is, hogy megvizsgálja az ügyet és ezért halasztó hatállyal bír” - szögezte le a fideszes médiapolitikus.

Ön még nem olvasta az új médiatörvényt? Mi összeszedtük a legfontosabb pontjait a 180 oldalas jogszabálynak. Tovább >>>

Megjegyezte: számos más hatóságnál nincs is lehetőség halasztás kérésre; ha például valakit megbüntet az APEH, az köteles befizetni a díjtételt, máskülönben azt az adóhatóság behajtja rajta, majd az illető pereskedhet az adóhivatallal éveken át az  igazáért.

A Közbeszéd felvetésére, hogy kell-e hasonló szankciókkal sújtani a médiát, mint amelyeket az APEH gyakorolhat, L. Simon László úgy reagált: Németországban súlyosabb büntetési tételeket szabnak ki; az Egyesült Államokban pedig az ott készült filmeket sem mutatják be vágatlanul vagy másképp vágva vetítik, mint nálunk. “Ez csak egy legenda, ami itt zajlik Magyarországon. A sajtószabadság tárgykörébe akarják besorolni a rágalomszabadságot és még egy sor dolgot” - mondta L Simon László.

“Sajtószabadságra szükség van”

A kormánypárti politikus leszögezte: határozottan azt az álláspontot képviseli, hogy sajtószabadságra szükség van, ahogy politikai véleményműsorokra is.

“Mindegyik politikai oldalnak legyen joga és lehetősége elmondani a maga álláspontját. A politikailag elkötelezett magántársaságok – újságok, televíziók, internetes honlapok – mondják el nyugodtan a véleményüket, ahogy eddig is elmondták. De nem akarjunk minden jogszerűtlen, a közösségi jogokat sértő dolgot a sajtószabadságba belegyömöszölni és úgy tenni, mintha a magyar média tökéletes lett volna az elmúlt húsz évben, minden jól lett volna és majd most fog megszűnni a sajtószabadság” - hangzott a beszélgetésben.

Azok bírálják, akik nem is olvasták

A médiatörvényt kritizálók egyik véleményére, miszerint a parlament gumiszabályokat hagyott jóvá az új médiatörvényben és ezek alapján könnyen bírságolhatóvá válnak az egyes médiumok, L. Simon László úgy reagált: a médiatörvényben rögzített kritériumok körülírása a Médiatanács feladata lesz, az pedig egyszerűen nem igaz, hogy gumiszabályokat alkottak volna. “Ezzel az erővel az alkotmányt is gumiszabálynak lehet nevezni, az Alkotmánybíróságot pedig politikai testületté lehetne minősíteni” - szögezte le a kormánypárti politikus.

Hozzátette: a médiatörvényt ért támadások nagy része alaptalan és méltatlan, ráadásul “olyanok támadják, akik el sem olvasták a törvényt és a kákán is csomót keresnek". "Ha a reményeimet kifejezhetem: abban bízom, hogy sikerült olyan jogszabályt alkotnunk, amely lehetőséget teremt az illegálisan működő, személyiségi-, közösségi- és egyéb alkotmányos alapjogokat sértő orgánumok korlátozására. Főleg az olyan orgánumokéra, amelyek például a magyar államnak bevételt termelő MTI híreit átírva, rendszeresen közzéteszik azokat, tehát lopnak és még hamisítanak is. Szükség van rá, hogy az ilyen orgánumok - mert inkorrekt és jogszerűtlen a működésük - korlátozva legyenek" - szögezte le L.Simon László.

“Mong Attila helyében nem léptem volna ezt” Nem tartom szerencsésnek Mong Attila lépését, az ő helyében ezt nem léptem volna meg – kommentálta a Közbeszéd kérésére a Magyar Rádió műsorvezetőjének kedd reggeli lépését, aki, mint emlékezetes, az élő adás műsorvezetőjeként egy percre elhallgatott, mondván: a hatályos törvények és a rádió szabályzata nem teszik számára lehetővé, hogy a médiatörvény elfogadásáról szóló hírhez kommentárt fűzzön. “Azért nem tettem volna meg, mert a sajtószabadságot nem kell eltemetni, mert nincs vége a sajtószabadságnak” - mondta L. Simon László, hozzátéve: nehezen fogalmazna meg egyéb véleményt ebben a kérdésben, mivel nem látja tisztán, milyen munkajogi feltételek mellett dolgozik Mong Attila a Magyar Rádiónál.

A bulvármédia jogsértései ellen is fel akartak lépni

“Korábban azt mondtam, hogy a bulvármédiára is oda kell figyelni, a politikai publicisztika pedig olyan műfaj, amely alapvetően nem igényli a kiegyensúlyozottságot” - mondta kérdésre válaszolva a parlament sajtóbizottságának elnöke.

A bulvármédia kapcsán megismételte korábbi nyilatkozatát: a sajtószabadság mögé ne bújhassanak el azok, akiknek a tevékenysége egyáltalán nem a sajtószabadság tárgykörébe tartozik. “Mondjuk egy bulvárlap címlapján valakit titokban lefényképezve közzéteszik a fotókat úgy, hogy az illető nem járult hozzá, és durván sérti az ő személyiségi jogait” - említett egy példát a politikus.

A Közbeszéd kérdésére, hogy miért nem hagyják meg az ilyen vitákat az egyén és az adott orgánum vitájaként, és miért kell ebbe hatóságilag beavatkozni, L.Simon azt mondta: Magyarországon a sajtóperek hosszú évekig elhúzódnak, nem csak a személyiségi jogi perek, hanem a lakossági panaszokra épülő eljárások is, amelyek korábban az ORTT hatáskörébe tartoztak, a szankciók pedig nevetségesek voltak.

“A magyar televíziónézőket nem elégíti ki az, hogy mondjuk délután négykor egy olyan reklámot közölnek, ami durván sérti a gyermekek jogait, vagy este nyolckor durva erotikus jelenetet láthatnak egy valóság showban, s majd három évvel később elsötétül az adott csatorna képernyője harminc másodpercre, vagy húsz percre” -fogalmazott L. Simon László.

Privátbankár