A Magyarországon történt személycserékről, leváltásokról és elbocsátásokról azt mondta: eljutott hozzá a magyar szakszervezetek tiltakozása.
"Az Európai Bizottság nevében ezzel kapcsolatban annyit mondhatok, hogy a szociális párbeszéd fenntartása, a munkavállalói szervezetekkel, a szakszervezetekkel való folyamatos párbeszéd és érdekegyeztetés uniós alapkövetelmény" - fogalmazott. Hozzáfűzte: a Bizottság természetesen nem mondhatja meg, hogy egyes ágazatokban hány köztisztviselőre van szükség, azt sem, hogy személy szerint kire, de minden jelentős döntésnek a szakszervezetekkel való egyeztetés alapján kell megszületnie. Mint mondta, "az Európai Bizottság tagjaiként mi - és személyesen Barroso elnök úr is - rendszeresen konzultálunk az európai szakszervezetek képviselőivel, mi ezt tekintjük európai normának".
Arra a kérdésre, miként tud segíteni az unió szegénységellenes programja a cigányság helyzetén, Andor László azt válaszolta, hogy az Európai Unió nem oldhatja meg a tagállamok helyett a cigányokkal kapcsolatos összes gondot, de anyagilag támogathat kiemelten hasznos kezdeményezéseket, s rászoríthatja a tagállamokat a cigányság társadalmi integrációjának felgyorsítására. Szerinte a cigányság felzárkóztatásában három dolog fontos: az oktatás, a szakképzés és a munkahely.
A magánnyugdíjpénztárak államosítására vonatkozó magyar kormányzati szándékról pedig azt mondta: "egy kialakult rendszer teljes felforgatását sehol sem ösztönözzük, de egy türelmes, konstruktív elemzésben és korrekciós folyamatban partnerek tudunk lenni". Ez az útkeresés kiterjedhet a magánnyugdíjpénztárak bevezetése és az államháztartási hiány kiszámítása közötti összefüggésekre is - fűzte hozzá.
MTI