Míg az átmeneti időszak után májusban ismételten megkezdődött az Ausztriában munkát vállaló magyarok számának emelkedése, addig júniusban ez a tendencia tovább folytatódott – ez pedig több tényezővel is magyarázható. Egyrészt a nyári turisztikai szezon kezdetével jelentősen megnőtt a munkaerő-kereslet a vendéglátásban, a szállodaiparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban, ami hagyományosan növeli a külföldi – köztük a magyar – munkavállalók iránti igényt.
A növekedéshez hozzájárult az is, hogy Ausztriában továbbra is tartós munkaerőhiány jellemez több ágazatot, különösen az egészségügyben, az idősgondozásban, az építőiparban és a logisztikában. A földrajzi közelség, valamint a magyar munkavállalók szakmai tapasztalata miatt az osztrák munkáltatók továbbra is számítottak a magyar munkaerőre.
Sok magyar próbált szerencsét Ausztriában
Júniusban tehát nagyjából 4500 fővel nőtt az Ausztriában hagyományos munkaszerződéssel dolgozó magyarok száma májushoz képest, ami következtében 133 440-en voltak az így foglalkoztatottak, ez 3,49 százalékos emelkedést jelentett az egy hónappal korábban mért 128 935-höz képest – derült ki az osztrák Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatási hivatala, az AMS adataiból.
Érdekesség, hogy 2025-ben májusról júniusra jelentősen nagyobb növekedés volt tapasztalható, mintegy 4,53 százalékos. Ennek fényében az az idén még nem látott helyzet alakult ki júniusban, hogy minimálisan, de kevesebb magyar dolgozott hagyományos munkaszerződéssel Ausztriában, mint az előző év azonos időszakában, a visszaesés 0,17 százalékos volt.
A tárca emellett ismét közzétette azoknak a magyaroknak a számát is, akik eltérő jogi helyzetben vállaltak munkát, így például részmunkaidőben foglalkoztatták őket, vagy szabadúszós szerződés keretében dolgoztak:
- szabadúszó szerződésekkel foglalkoztatottak: 196 fő
- részmunkaidőben foglalkoztatottak: 6778 fő
- részmunkaidőben szabadúszós szerződésekkel foglalkoztatottak: 261 fő
- önfoglalkoztatók: 10 855 fő (itt a legfrissebb adat májusi, de az általános foglalkoztatási tendenciákat figyelembe véve májusban feltehetőleg ezen a téren is emelkedett a kint dolgozók száma).
Az összes foglalkoztatási formát figyelembe véve 2026 júniusában az előző hónaphoz képest folytatódott az emelkedés és feltételezhetően az álomhatárnak számító 150 ezres szint fölé megy az Ausztriában dolgozó magyarok száma.
Fotó: DepositPhotos.com
Javul a helyzet az osztrák munkaerőpiacon, de messze a Kánaán
Az AMS által közzétett munkanélküliségi adatok összességében már óvatos optimizmusra adhatnak okot. Ausztriában az előző havi 7,1 után 6,9 százalék volt a munkanélküliség júniusban. Egy évvel korábban, 2025 júniusában 0,1 százalékponttal alacsonyabban, 6,8 százalékon állt a ráta.
Június végén közel 295,5 ezer munkanélkülit tartottak nyilván Ausztriában az egy hónappal korábban jegyzett mintegy 301,7 ezret követően. 2025 júniusában kevesebb, mintegy 289 ezer munkanélkülit mutattak ki Ausztriában.
A havi munkanélküliségi adatok 2023 áprilisa óta, sorban a 39. hónapban emelkedtek éves összevetésben. A fordulatra pedig még várni kell ezen a téren – erre utalt Johannes Kopf, az AMS vezetője. Mint mondta:
„Immár 39 hónapja növekvő munkanélküliséget tapasztalunk, és valójában 39 hónapja várunk arra, hogy fél éven belül javulás történjen; a jelenlegi előrejelzések szerint 2027-ben csökken a munkanélküliség. Arra várunk, hogy gyorsuljon a gazdasági növekedés, a döntő dolog az, hogy a fogyasztás fellendüljön.”
Mi a helyzet az Ausztriában dolgozó külföldiek esetében?
A korábbi hónapokhoz hasonlóan az adatokat böngészve ismét azt tapasztaltuk, hogy az Ausztriában dolgozó magyarok csoportja ellenállóbbnak bizonyult, mint a más jelentős küldőországokból érkezőké.
A júniusban mért 4,3 százalék a vizsgált országok körében messze a legalacsonyabb ráta, amelyhez hasonló szintet legutoljára 2025 augusztusában tapasztalhattunk. Ugyanakkor a százalékpontok alapján a legjelentősebb csökkenést ezúttal Románia produkálta, az innen származó dolgozók körében a májusi 11 után 10,3 százalékra esett a munkanélküliségi ráta.
A grafikonon szereplő osztrák adatnak az AMS által közölt mutatótól való eltérését az magyarázza, hogy a július elején közzétett szám az ausztriai munkaerőpiac egészére vonatkozik, míg statisztikánkba kifejezetten az osztrák állampolgárságú dolgozók kerültek be.
Fej fej mellett a németek és a magyarok
Végül ismét részletesen összehasonlítottuk a foglalkoztatottak számának változását a legfontosabb küldőországok esetében. Májusról júniusra e téren nem történt változás a sorrendben, így továbbra is a magyar és a német munkavállalók versenyeztek a legnagyobb külföldi csoport címéért Ausztriában.
Az elmúlt hónapokhoz hasonlóan összességében ismét a németek voltak többségben a hagyományos munkaszerződéssel foglalkoztatottak körében, de az összes küldőország esetében emelkedett az Ausztriában munkát vállalók aránya az előző hónaphoz képest.
