Néhány nappal ezelőtt az amerikai legfelsőbb bíróságról kiszivárgott egy olyan dokumentum, amely lényegében visszavonná az abortuszt alkotmányos joggá tevő 1973-as ’Roe v. Wade’ irányadó bírósági döntést, valamint az ezt követő 1992-es ’Planned Parenthood v. Casey’ döntést.
Roe v. Wade – egy korszakos döntés
1969-et írtunk, amikor a 22 éves Norma McCorvey teherbe esett, és abortuszért folyamodott Texasban a PBS cikke szerint. A déli állam még csak akkor engedélyezte a magzatok elvetetését, hogyha a gyermek megszülése veszélyeztette volna az anya életét. A harmadik terhességét hordozó, nehéz körülmények közt élő McCorvey ügyében végül olyannyira lassan döntött a bíróság, hogy lánya megszületett, őt örökbe adta.
Norma McCorvey esete nem egyedi, történelmi jelentősége azonban aligha átlagos, ő volt a ’Roe v. Wade’ amerikai abortusztörvény nevében szereplő Jane Roe, míg Henry Wade a Dallas-i ügyész volt, akit McCorvey és ügyvédei, Linda Coffee és Sarah Weddington bepereltek az addigi texasi abortuszszabályok betartatása miatt.
1973-ban az egyébként konzervatív irányba húzó amerikai legfelsőbb bíróság kilenc tagja 7-2 arányban arról döntött, hogy a terhesség első három hónapjában a terhesség elvetetésének kérdése csak a nőkön és orvosaikon múlik, az abortusz alkotmányos jog - írja a Sky News.
Ez az a szabályozás, amely az USA minden államában jelenleg is legalizálja a terhességmegszakítást. Az 1992-es ’Planned Parenthood v. Casey’ amellett, hogy megerősítette a ’Roe v. Wade’ legalitását, tovább finomított az abortusztörvényen, és a trimeszterek helyett némileg máshogy határozta meg azt az időszakot, amikor elvetethető egy magzat: a felső korlát jellemzően 24 hétre módosult - írja az NPR.
Mi történik most?
A jelenleg folyamatban lévő ügy a ’Dobbs v. Jackson Women’s Health Organization’, amely egy Mississippi állami törvény alkotmányosságát vitatja a CNA cikke szerint. A 2018-as szigorítás a terhesség 15. hete után megtiltaná annak megszakítását. Az alsóbb szintű bíróságok visszadobták a törvénytervezetet a ’Planned Parenthood v. Casey’-ügyre hivatkozva, hiszen ez a döntés 24 hétben határozta meg az abortusz végrehajtásának legkésőbbi időpontját.
Az ügy jelenleg a legfelsőbb bíróságon (SCOTUS) jár, és a döntésre várhatóan még közel két hónapig várni kell majd, a felháborodás azonban már most óriási. Egy, a Politico által megszerzett véleménytervezet ugyanis azt mutatja, hogy az erősen republikánus többségű (6-3) testület Mississipi államnak ad igazat, és hatályon kívül helyezné a Roe-t és a Casey-t, ezzel megszüntetve az abortuszhoz való jog szövetségi szintű védelmét, a döntést az egyes államokra bízva.
Az biztos, hogy nem tiltják be az abortuszt egész Amerikában
Az olyan hagyományosan kék államokban, mint például Kalifornia, Vermont, New Jersey, vagy New York az abortuszhoz való jog a lokális törvényekben is szerepel, így 16 állam már biztosan van, ahol továbbra is legális marad az abortusz. A terhességmegszakítás így továbbra is elérhető marad minden olyan érintett számára, aki ezekben az államokban él, vagy megengedheti magának, hogy az eljárás céljából egy ilyen államba utazzon. A bíróság döntése így igazán azoknak fáj majd, akik nem engedhetik meg maguknak mindezt a Medical News Today cikke szerint.
Mi lesz ott, ahol nincsenek állami abortusztörvények?
Az orvosi szaklap cikke szerint 19 államban már most léteznek a terhességmegszakítást betiltó törvények, többet kifejezetten úgy írtak, hogy azonnal életbe lép, amint visszavonják a ’Roe. v Wade’-t. Emellett várhatóan Florida, Indiana, Montana és Nebraska is az abortusz szigorítása és/vagy betiltása mellett dönt majd.
Ég a ház a választások előtt
November 8-án félidős választásokat tartanak, a tét pedig jelentős, hiszen szenátusi és képviselőházi helyekről van szó. Most fél évvel ezelőtt nem túlzás azt mondani, hogy a demokraták bajban vannak, elég csak megnézni két kulcspontot a Washington Post és az ABC News nemrég készült kutatásából, amelyet a CNN idézett:
- a republikánus vagy republikánusok felé hajló bizonytalan választók közül több mint 10 százalékkal többen mondják azt, hogy ott lesznek a szavazóurnáknál ősszel, mint demokrata-beállítottságú társaik
- a megkérdezettek 42 százaléka kifejezetten ellenzi Joe Biden eddigi hivatali ténykedését, míg mindössze 21 százalék ért kifejezetten egyet az elnök eddigi döntéseivel.
Mindezt elnézve tehát egyértelmű, hogy a Demokrata Pártnál ég a ház, és egészen néhány nappal ezelőttig nem igazán látszott, hogy mi lehet az a téma, amelyre támaszkodva visszakapaszkodhatnak majd a választásokig, hiszen például az amerikai társadalom azzal kapcsolatban is erősen megosztott, hogy a Biden-adminisztráció hogyan lép fel az orosz-ukrán háború kapcsán.
Sírva vigadó demokraták
A demokrata politikai kultúra létezése óta a ’Roe v. Wade’ egyöntetű védelmezője, az abortuszhoz való alkotmányos jog sosem volt kérdéses a kék kormányok alatt, így most, hogy az a jog, amely az amerikai feminizmus sarokköve, valódi veszélybe került, sokan ismét a demokratákba helyezik a (más ügyek miatt egyébként megkopott) bizalmukat.
Ezt pedig úgy tűnik, hogy a párt is észrevette, az Economist cikkében idézte a demokrata kongresszusi vezetők kifakadását. Chuck Schumer és Nancy Pelosi egyebek mellett gyalázatosnak és alkotmányellenesnek nevezte a SCOTUS várható döntését, Joe Biden amerikai elnök ennél azonban sokkan nyíltabban, már a választásra gondolva így fogalmazott:
ha a bíróság hatályon kívül helyezi Roe-t, akkor nemzetünk választott tisztségviselőinek a kormányzat minden szintjén az lesz a feladata, hogy megvédjék a nők választási jogát. És a választókon múlik majd, hogy novemberben azokat a tisztségviselőket válasszák meg, akik megvédenék ezt a jogot.
Az amerikai elnök nyilatkozata jól összefoglalja azt, hogy milyen retorikára készülnek most a Demokrata Pártnál a következő hónapokra. És valóban, az abortuszkérdés választási témává felemelése kifizetődő lehet, különösen úgy, hogy a Gallup nemrég készült felmérése szerint az abortusz betiltásának támogatottsága alacsony, mindössze 34 százalék a teljes társadalom szintjén, míg 58 százalék megtartaná a jelenlegi szabályozást.
Egy növekvő erő
A szigorúbb abortusztörvény nemcsak nőjogi, hanem egyenlőségi kérdés is, hiszen az 1973-as szövetségi szabályozás bevezetése előtt, a ’60-as évek New Yorkjában az illegálisan elvégzett abortuszok jelentették a halálokot minden második nem fehér bőrszínű nő esetében a Guttmacher Institute felmérése szerint.
Hogyan válhat választást eldöntő tényezővé mindez? Úgy, hogy az elmúlt évek Amerikájában folyamatosan erősödik az afro-amerikai, latínó, és más kisebbségekhez tartozó női választók súlya. Közülük különösen kiemelendők a fekete nők, akik döntő többsége demokrata szavazó, olyannyira, hogy az USA Today adatai szerint a 2020-as elnökválasztáson 90 százalékuk Joe Bident támogatta Donald Trumppal szemben.
Durva áremelés. 
