A – feltehetően egyes hazai autógyárak nyári üzemszünetének hatására – júliusi gyenge ipari termeléssel összhangban, 5,3 százalékkal nőtt az export, míg a belső kereslet élénkülését tükrözve 11,3 százalékkal nőtt az import, így 360 millió euróval csökkent a külkereskedelem többlete egy év alatt.
2018-ban az új autóipari kapacitások várható üzembe helyezése miatt érdemben bővülhet a kivitel, így a továbbra is élénk belső kereslet ellenére nem várunk további jelentősebb csökkenést a külkereskedelmi többletben – írja kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, 2019-ben pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat.
Valószínűleg az autógyárak okozták a kellemetlen meglepetést
Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint a rendelkezésre álló adatok szűkösek, egyelőre csak annyit látni, hogy az export 5,2 százalékos éves növekedési ütemét az importé jelentősen meghaladta, hiszen elérte a 11,3 százalékot.
Az Erste szerint a várakozásokat alulmúló külkereskedelmi adatok összefüggésben vannak a júliusban stagnáló ipari teljesítménnyel, amit vélhetően az átmenetileg leálló autóipari kapacitások okoztak. Mivel a július-augusztus-szeptember időszak általában eltérő mintázatot mutat minden évben, ezért úgy véljük, hogy a harmadik negyedéves számokat együtt lesz érdemes közelebbről elemezni és összehasonlítani a korábbi évek harmadik negyedévével.
Az iparhoz hasonlóan a külkereskedelmi folyamatok szeptember végére térhetnek vissza megszokott kerékvágásba. Összességében idén a külkereskedelmi többlet 9-9,5 milliárd euró lehet.
Az ukrán elnök garanciákat követel. 
