Ahogy arról a reggeli közlés nyomán beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint a magyar gazdaság elemzőket is meglepő teljesítményt nyújtott 2020 utolsó negyedévében. A harmadik negyedévhez mérten 1,1 százalékkal tudott bővülni, amiben nem elhanyagolható szerepe lehet annak a ténynek is, hogy a koronavírus-járvány második hulláma miatt a többi uniós tagállamhoz képest meglehetősen későn, november közepétől kezdődtek meg a szigorúbb lezárások és korlátozások hazánkban. Ebből fakadóan a negyedik negyedévnek csupán a felére hatottak a drasztikusabb intézkedések.
A három hónap alatt mért 1,1 százalékos növekedés nemcsak impozáns, de a tagállamok összehasonlítása során sem lebecsülendő. Olyannyira nem, hogy a már adatokat közlő tagállamok sorában az élvonalban szerepel Magyarország ezzel az adattal - ennél jobb teljesítményt nem sok ország tudott felmutatni.
Az Eurostat adatai szerint kimagasló mértékben a román gazdaság vezeti a rangsort 5,3 százalékos utolsó negyedéves növekedéssel. A dobogó második fokára került Bulgária 2,1 százalékos plusszal, a harmadik pedig Ciprus lett 1,4 százalékkal. Magyarországgal megegyező teljesítményt tudott felmutatni a lett gazdaság, plusz 1,1 százalékot, amitől csak egy hajszállal szerepelt jobban Litvánia, 1,2 százalékos növekedéssel.
A régiónk többi országát nézve ettől jócskán elmaradó teljesítményeket találni:
- a cseh gazdaság 0,3
- a szlovák 0,2 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest,
- a lengyel gazdaság pedig 0,7 százalékkal zsugorodott.
Lengyelország teljesítménye egyébként annyira kiemelkedően rossz, hogy az egyik legnagyobb zsugorodást produkálta három hónap alatt. Ennél nagyobbat a francia gazdaság bukott (-1,3 százalék), az olasz (-2 százalék) és az osztrák (-4,3 százalék).
Éves bázison Magyarország a középmezőnyben
Ha előző év azonos időszakához, tehát 2019 utolsó negyedévéhez mérjük 2020 negyedik negyedévének gazdasági teljesítményét, akkor sem lehet sok panaszra ok a magyar GDP-vel összefüggésben. A gazdaságunk ugyanis abszolút középmezőnyben szerepel a tagállami rangsorban a 4,3 százalékos zsugorodással.
Az élen ebben az esetben Litvánia áll, melynek gazdasága éves bázison csupán 1,3 százalékkal zsugorodott, mögötte a második helyen áll Románia és Lettország 1,7-1,7 százalékos csökkenéssel, a dobogó harmadik fokára pedig a finn gazdaság került -2 százalékkal.
A visegrádi országokhoz mérten a magyar gazdasági visszaesés sem lóg ki a sorból, hiszen a szlovák gazdaság 2,7 százalékkal zsugorodott előző év azonos időszakához képest, a lengyel 2,8-cal, a cseh gazdaság teljesítménye pedig 5 százalékos elmaradásban van.
Éves bázison a legnagyobb veszteséget
- a spanyol gazdaság szenvedte el, 9,1 százalékos csökkenéssel,
- az osztrák GDP 7,8,
- az olasz pedig 6,6 százalékkal zsugorodott.
Ki akarják deríteni, mi történt az ukrán „aranykonvojjal”. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
