A novemberi fogyasztói árak éves összehasonlításban 4,3 százalékkal míg havi szinten 0,7 százalékkal emelkedtek. Az adatok szerint jelentős mértékben drágultak az üzemanyagok, míg a tartós fogyasztási cikkekért továbbra is kevesebbet kellett fizetni és az átlagosnál kevésbé drágultak a szolgáltatások is.
Forrás: KSH/Privátbankár
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője elmondta, hogy az üzemanyagok árának várt gyorsulása mellet kissé meglepő volt az élelmiszerárak 1,2 százalékos havi emelkedése. Az elemző hozzátette, hogy a világpiacon az élelmiszerárak lefelé tartanak, s itthon is erre számított. Véleménye szerint talán a gyenge forintárfolyam vitte félre a számítást, de ugyanez a gyenge forintárfolyam nem nyomta fel a tartós iparcikkek árait.
A forint gyengülése csak korlátozottan jelent meg
Az MKB Bank elemzője szerint januárra 4,7, februárra 4,8 százalékos infláció várható, majd az év közepén kerülhet 5 százalék közelébe az áremelkedés üteme, a jövő évi átlagos infláció 4,8 százalék lesz, 2012 decemberében 4,4 százalékra csökken.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, arra hívta fel a figyelmet, hogy a forintgyengülés ellenére a tartós fogyasztási cikkek árai 0,1 százalékkal, míg a szolgáltatások árai 0,2 százalékkal csökkentek. Ez arra utal, hogy a forint gyengülése csak igen korlátozottan jelenhetett meg az inflációban. Suppan Gergely úgy látja, hogy decemberben az egy évvel ezelőtti üzemanyagár növekedés okozta bázishatás miatt 4,2 százalékra csökkenhet az infláció, így az idei éves átlagos infláció 3,95 százalék lehet.
Ami a jövő évi inflációs prognózist illeti, Suppan Gergely szerint 2012 elején 5 százalék fölé ugorhat az infláció, azonban az év során fokozatosan enyhülhet, így a jövő évi átlagos infláció 4,6-4,7 százalék lehet, a forint gyengülése azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, melyet viszont a jövőre visszaeső fogyasztás mérsékelhet.
5 százalék körüli jövő évi infláció várható jövőre
Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója a novemberi inflációs adatokhoz hozzáfűzte, hogy az adat már tartalmazza az üzemanyagok jövedéki adójának emelését, ugyanakkor a januártól életben lépő áfa-emelés és a továbbra is gyenge forint árfolyam miatt a jövő év első felében az infláció üteme még tovább emelkedhet. Véleménye szerint mivel a nagy energiaexportőrök közül Irán és Oroszország stabilitása is csökkenőben van, ezért az energia- és üzemanyagárak tekintetében sem várható érdemi csökkenés a következő hónapokban, ami szintén az infláció jelenlegi szinten maradását valószínűsíti.
Londoni elemzők szerint a forint gyengesége és a közvetett adók (jövedéki adó, áfa) emelkedése miatt a közeljövőben várhatóan tovább fog növekedni az infláció. Az elemzőházak szerint jövőre 5, vagy akár 5 százalék fölötti infláció is valószínűsíthető.
Nincs kizárva egy jövő heti kamatemelés
Kondrát Zsolt szerint decemberben és januárban is 25-25 bázisponttal emeli a jelenlegi 6,5 százalékos alapkamatot a jegybank, amely így 7 százalékra emelkedik január végére.
A kamatváltozással kapcsolatban Suppan Gergely azt mondta, hogy az adóemelések hatásának kiesésével 2013 második negyedévében elérhetővé válhat a 3 százalékos inflációs cél. Ennek ellenére az MNB további kamatemelésre kényszerülhet a pénzügyi stabilitási kockázatok, a gyenge forintárfolyam és az igen magas kockázati felárak miatt, így a jövő héten nem kizárt egy újabb kamatemelés, amit részben az IMF-fel folytatott tárgyalások, illetve a nemzetközi környezet alakulása befolyásolhat - tette hozzá.
Horváth István szerint a fogyasztói árak emelkedésének mértéke középtávon is meghaladja az MNB által meghatározott 3 százalékos célt, ezért a jövő héten egy újabb 50 bázispontos kamatemelés mellett dönthet a jegybank.
A JP Morgan londoni elemzői úgy vélik, hogy a jegybank 7,00 százalékra emeli alapkamatát a jelenlegi 6,50 százalékról, és már a jövő heti monetáris tanácsi ülésen valószínű egy 0,25-0,50 százalékpontos újabb emelés. A 4cast elemzőház szerint erőteljes az esélye annak, hogy a monetáris tanács a következő ülésen nem módosítja az alapkamatot, ám továbbra is lehetséges 0,25-0,50 százalékpontos emelés a későbbi hónapokban, ha az inflációs és a kockázati mutatók egyszerre romlanak.
