2015. márciusában lehet újra pozitív az árindex, az infláció az olajár csökkenése miatt lett alacsonyabb – hangzott el az MNB Inflációs jelentésének bemutatóján.
Az ipar- és építőipari konjuktúra gyengébb lett idén, mint amire a szeptemberi jelentésben számítottak. Az építőipar az uniós források időszakos kifutásával jövőre még jobban lassulhat. E két ágazat visszafogott teljesítményét a mezőgazdasági rekordtermés ellensúlyozta.
A kapacitáskihasználtság javul, de a reálgazdaság továbbra is dezinflációs hatású. A jegybank szerint a potenciális növekedés most jelentősebb lehet, ezt a kereslet élénkülése is támogathatja.
A nagy orosz kérdés
Fő felvevőpiacainkon, kiváltképp az eurózónában mérsékelt növekedés várható, ráadásul a feltörekvő piacok bővülése is lassult. Az elmúlt hét orosz történései még nem szerepelnek a jelentésben – erre egy stresszpályát kell majd készíteni – hangzott el.
A beruházásokat az EU-források determinálják, A korábbi (döntően állam) beruházások a korábbi ciklus pályázatainak kifutása miatt lecsökkennek, a vállalati szektorban a hatások stagnálást jeleznek előre. A lakossági beruházási ráta óvatosan fejlődik ugyan, de itt nem túl nagy baj, hogy lemaradásban vagyunk a válság időszakához képest.
Mi lesz a gázárral?
A munkaerőpiacon mind a közmunka, mind a piaci álláshelyek számának növekedése várható, a korábbi inaktívak mind nagyobb része tér majd vissza a várakozások szerint a munkaerőpiacra. 2015-ben az ideivel hasonló bérdinamikát vár az MNB, azaz a reálkeresetek jelentősen növekedhetnek, amelyet a negatív infláció és a kisebb olajár is támogat majd. Azzal kapcsolatban, hogy az olajár-csökkenését leköveti-e a gázár (korábban 9 hónapos késséssel követte a gázár), az MNB vezetői arról beszéltek, hogy a hazai árazási bázis fokozatosan átkerült a rotterdami gáztőzsdére, ahol ugyanakkor már nem igaz ez a 9 hónapos automatikus követés, azaz, ha lesz is csökkenés, az nem lesz az olajár visszaeséshez mérhető. A jegybank szerint az olajár ugyan a vártnál jobban csökkent, ám a jövőre nézve a bizonytalansági sáv rendkívüli mértékben kiszélesedett.
Fogyasztási oldalon az elszámolás és a forintosítás segíthet, ráadásul a háztartások a forintosítással ismét nettó devizabetétessé válnak majd. Ugyanakkor a hozamok a megtakarítási rátát visszaveti, de az még historikusan továbbra is magas marad.
Deflációban zárunk idén
Az infláció 2015-ben a jegybanki céltól elmaradó szinten marad a költségsokkoknak köszönhetően, s csak a jegybanki időhorizont végére, 2016. végére érheti el a 3 százalékos célt. A kormányzati adóintézkedések a jövő év második felétől emelhetik az inflációt, a jövedéki adó emelést a jegybank már korábban prognosztizálta, így az új szabályoknak érdemi hatása így nincs. A maginflációban jövőre megjelenhetnek a kereskedelmi szektort sújtó intézkedések hatásai.
Az inflációs előrejelzés csökkenése döntően az olajár-csökkenésnek köszönhető. A jegybank év végére a szeptemberi 0,1 százalékos várakozás helyett -0,2 százalékos inflációt és 2,4 százalék helyett év végére 2,2 százalékos maginflációt vár, jövő év végére a szeptember 2,9 százaélékról 2,4 százalékra ereszkedett a maginflációs várakozás, míg az inflációs a korábban várt 2,5 százalék helyett 0,9 százalék lehet. 2016-ra 3,3 százalékos mag- és 2,9 százalékos inflációval számol. A GDP-előrejelzés nem változott szeptemberhez képest, továbbra is 3,3 százalék a várakozás, míg a 2015-ös GDP a korábban várt 2,4 százaléknál 10 bázisponttal alacsonyabb mértékbe, 2,3 százalékkal nőhet. 2016-ra az MNB 2,1 százalékos GDP-bővülést prognosztizál.
Külső finanszírozási képességünk számottevő maradhat a jövőben, a kormányzati hiánycélok tarthatóak lesznek. Az MNB az idei 2,5 százalékos ESA-államháztartási hiánnyal számol, amely jövőre 2,4, 2016-ra 1,9 százalék lehet. A költségvetési politika a 2013-as és a 2014-es keresletnövekedés után a következő két évben fokozatos keresletszűkítésre rendezkedik be.
Bejöttek a stresszpályák
A Monetáris Tanács alternatív pályái közül a tartósan alacsony olajár lényegében már bekövetkezett, s hasonlóan érezzük már a geopolitikai helyzet problematikáját is.
Az olajár csökkenése és az orosz gazdaság problematikája ellentétes hatást gyakorol. Magyarország mind az olajár, mind az orosz export kapcsán komoly kitettséggel bír, ezen két hatás eredője ma még nehéz meghatározni. Az olajár és a tartósan alacsony felvevőpiaci teljesítmény az alacsonyabb infláció irányába hat, de amíg az olajár növeli, a kisebb exportelehetőség csökkenti a GDP növekedés lehetőségét. Az oroszországi és az ukrán helyzet további exkallálódása ugyanakkor a GDP-t visszavetheti, ugyanakkor emeli az inflációs várakozásokat.
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
