Az orosz–ukrán háború is szóba került Orbán Viktor sajtótájékoztatóján

• Egy 60 és egy 48 éves nő meghalt, egy 86 éves férfi pedig megsebesült csütörtök reggel, amikor orosz nehéztüzérségi és légicsapások érték az Ukrajna déli részén, a Dnyeper partján fekvő Nikopolt – közölte a Telegramon Dnyipropetrovszk megye kormányzója. A fotókkal is illusztrált üzenetben Szerhij Liszak hozzátette, hogy a város hét épületét érte találat. Az ukrán légvédelem szintén a Telegramon közölte, hogy az orosz légierő csütörtökre virradó éjszaka 35 iráni gyártmányú Sahíd drónnal intézett támadásokat több ukrajnai régió ellen a Krím félsziget, Kurszk város és az Azovi-tenger keleti partvidéke felől, hozzátéve, hogy 34 drónt sikeresen lelőtt az ukrán légvédelem. Ruszlan Kravcsenko, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy a támadások következtében egy raktárban tüz keletkezett, amelyet rövid időn belül sikerült eloltaniuk.
• Az ukrán fegyveres erők védekezőbb pozíciót vesznek fel – közölte a brit védelmi minisztérium a konfliktus legújabb elemzésében, miután a nyári ellentámadásuk nem hozott jelentős áttörést az orosz hadsereggel szemben, és a közel 22 hónapos háború után beköszönt a téli időjárás. „Az elmúlt hetekben Ukrajna összehangolt erőfeszítéseket tett a földi erődítmények javítására, miközben erői a frontvonal nagy részén védekezőbb pozícióba helyezkedtek” – mondta a minisztérium.
• Kijev azt tervezi, hogy jövőre gyárt egymillió úgynevezett FPV (first-person-view) drónt – amelyekre nagy szükség van a frontvonalon – és több mint 11 000 közepes és nagy hatótávolságú támadó drónt – közölte Ukrajna stratégiai iparágakért felelős minisztere. „Minden gyártóüzem készen áll, és megkezdődik a szerződéskötés 2024-re” – mondta Olekszandr Kamisin a Telegram üzenetküldőn. A megállapodás legalább 1000 darab, 1000 km-nél nagyobb hatótávolságú drónt tartalmaz – mondta.
• A 25-60 év közötti, külföldön tartózkodó ukrán férfiaknak jövőre jelentkezniük kell az Ukrán Fegyveres Erők toborzóközpontjainál, ellenkező esetben szankciókat alkalmaznak velük szemben – figyelmeztetett Rusztem Umerov védelmi miniszter csütörtökön, nyugati újságíróknak nyilatkozva. „A Németországban élő, katonai szolgálatra alkalmas ukránoknak jövőre meg kell erősíteniük az ukrán hadsereget. Szankciókat fogunk alkalmazni azokkal szemben, akik nem tesznek eleget ennek a követelménynek” – mondta a tárcavezető a német Welt televíziónak és a Bild lapnak, illetve a Politico brüsszeli kiadványnak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett. Umerov úgy fogalmazott, hogy „meghívást” küldenek a külföldön tartózkodó ukrán hadköteleseknek, részletekbe azonban nem bocsátkozott, és azt sem árulta el, milyen szankciókkal akarják sújtani azokat, akik nem tesznek eleget ennek a „meghívásnak”. Később Ilarion Pavljuk, a védelmi minisztérium sajtóosztályának vezetője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek cáfolta, hogy szankciókat kívánnak bevezetni. Aláhúzta, hogy „nincs napirenden” semmiféle büntetőintézkedés, jogi vagy bármilyen nyomásgyakorlás azokra a hadköteles ukránokra nézve, akik a felhívás ellenére nem térnek vissza a hazájukba. Szavai szerint az Umerovval készített interjúban „a hangsúly eltolódott”, mert csupán arról volt szó, hogy el kell juttatni a külföldön élő ukránokhoz, mennyire fontos a haza védelme.

• Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásának megkezdését rossz döntésnek tartja Orbán Viktor, aki viszont északkeleti szomszédunk NATO-tagsága kérdésében arra nem akart válaszolni, hogy szövetséges vagy semleges Ukrajnát szeretne-e látni a jövőben – közölte a magyar kormányfő csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatóján. Továbbra is elutasítja a kormányfő, hogy Ukrajnát az Unió a közös költségvetésből, illetve közösen felvett hitelből támogassa, Orbán Viktor többek közt attól tart, hogy ebben az esetben a Magyarországnak szánt, de nem kifizetett források is Ukrajnában köthetnének ki.
• Az Európai Bizottság csütörtökön újabb 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) utolsó részleteként – közölte a brüsszeli testület. A hitel formájában nyújtott támogatás célja az volt, hogy segítsenek Ukrajnának a bérek és nyugdíjak kifizetésében, valamint az alapvető közszolgáltatások, például a kórházak, iskolák és az áttelepített emberek lakhatásának fenntartásában. Lehetővé teszi továbbá Ukrajna számára a makrogazdasági stabilitás biztosítását és az Oroszország indította háborúban lerombolt infrastruktúra helyreállítását – áll a brüsszeli végrehajtó EU-testület közleményében.
• Oroszország olaj- és kőolajtermékek exportjából származó adóbevétele 32%-kal csökkent, miután az Egyesült Államok és szövetségesei árplafont léptettek életbe, hogy korlátozzák az ukrajnai háború finanszírozását – közölték szerdán az amerikai hatóságok. A pénzügyminisztérium által közzétett közleményben a szövetségesek azt is bejelentették, hogy szigorítják az árplafon körüli szabályokat.
• Moldova azt tervezi, hogy 2024 végéig kilép az Oroszországgal szövetséges kereskedelmi és politikai szervezetből, a Független Államok Közösségéből – közölte Doina Gherman, a parlament külpolitikai bizottságának vezetője. A bejelentés azt követte, hogy Oroszország ukrajnai inváziója óta fokozatosan csökkent Moldovának a blokkban való részvétele.

(MTI, The Guardian)