Az új elnök, aki kifoghatja a szelet Trump vitorlájából

Obrador beiktatási ceremóniáján Mexikóvárosban december elsején. EPA/MARIO GUZMAN

Mexikóban december 1-én lerakta az elnöki esküt a baloldali populistának és nagytőke-ellenesnek tekintett, a jelenlegi politikai struktúrát radikálisan átalakítani akaró, 64 éves Andrés Manuel Lopez Obrador (AMLO).  Az új elnök földcsuszamlás-szerű győzelmet aratott azon ígéreteivel, hogy kirántja országát a bűnözés, a korrupció és az egyenlőtlenségek egyre fojtogatóbb örvényéből.

AMLO egy olyan időszakban veszi át Közép-Amerika kulcsországának irányítását, amikor a törvényesség és jogállamiság a szétesés szélére került és ezzel párhuzamosan a rendőri erőket a korrupció és inkompetencia zilálja szét.

Kikászálódni az örvényből

AMLO keményen akar támaszkodni a hadseregre a rendfenntartásban, így – akárcsak az új brazil elnök – védelmi miniszternek egy tábornokot szán, Luis Crescencio Sandovalt.  A tábornok nem kezdő a drogmaffiák elleni harcban, az elmúlt két évben az észak-mexikói Reynoso városában folytatott utcai harcokat a bűnözőkkel. A drogkereskedők elleni keményebb mexikói küzdelem 2006 óta 200 000 halottal és 35 000 eltűnt személlyel járt.

Sajnos a bűnözés cunamija egyelőre megállíthatatlannak tűnik:  tavaly 31 000 gyilkosságot követtek el az országban, kétszer annyit, mint 2010-ben. Ez 2017-ben 100 000 lakosra nézve 25 emberölést jelent, amellyel már megelőzi Kolumbiát és szorgalmasan zárkózik fel Brazíliához (29/100 000).  Latin-Amerikát ezzel a kiemelkedő dinamikával még nem hozza zavarba, hiszen míg a térségben a Föld lakosságának csupán nyolc százaléka él, addig a világ összes gyilkosságának egyharmadát követik el itt.  Brutális statisztikai adat, hogy Brazília, Mexikó, Venezuela és Kolumbia négyese önmagában felelős a világ összes elkövetett gyilkosságainak egynegyedéért. 

Trump nem feszítheti túl a húrt, hiszen egyes szereplők biztonságpolitikai oldalról nézve is aggasztó módon használják ki azt, hogy Washington az utóbbi években elhanyagolta saját hátsó udvarát.  A libanoni Hezbollah ugyanis egyre szorosabban együttműködik a régió drogkartelljeivel.  Irán pedig eközben szorosan együttműködik a térség Washington-ellenes kormányzataival Bolíviában, Nicaraguában, Ecuadorban és Venezuelában.

A migránsakna hatástalanítása

Káncz Csaba

AMLO múlt szombaton kétórás beszédet tartott a törvényhozásban.  Ebben katasztrófának nevezte az országot évtizedek óta uraló neoliberális gazdasági modellt, amely pár kézbe koncentrálta a nemzeti vagyonokat, míg a lakosság nagy része elszegényedett és a drogbűnözés felé fordult.  Valóban, Közép- és Dél-Amerika országai most feszült figyelemmel fogják követni a mexikói reformok kifutását, ahogyan a Fehér Ház és az amerikai üzleti körök is.

A tét nem csekély, hiszen Mexikó stabilan egyike az Egyesült Államok első három kereskedelmi partnereinek. Az elkövetkező időszak lehetséges ütközőpontjait jelenthetik a két ország között AMLO új energia-politikája, Washington bevándorlási politikája és Trump tervezett falépítése a határon.

AMLO első lépéseként ki akarja fogni a szelet Trump vitorlájából és azonnal megegyezett három kis közép-amerikai országgal (Honduras, Guetemala és El Salvador) a migráció radikális lecsökkentéséről.  Trump-nak az utóbbi hetekben komoly politikai felhajtóerőt hozott a migránskaraván vonulása az USA határa felé. Még az is elképzelhető, hogy a Demokrata Párt vezetése könyörgött titokban AMLO-nak, hiszen az európai baloldal megrendülése komoly figyelmeztetés a demokratáknak is.  Bizony ezzel lehet összefüggésben Hillary Clinton nagy figyelmet keltő minapi interjúja is, amelyben hibának nevezte a nyitott határok politikáját.

Káncz Csaba jegyzete