Elmondta: ennek érdekében az alaptörvényben az Európai Unió alapjogi chartája alapján új emberi jogi katalógust fogalmaznának meg és "adósságféket" vezetnének be. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az 50 százalékos GDP-arányos államadóssági szint elérése után "automatikusan" az adósságot mérséklő intézkedések lépnének életbe - közölte, megjegyezve, ehhez előbb e szint alá kell csökkenteni az államadósságot.

Szólt arról is, fontos, hogy a bevált alkotmányjogi megoldásokon ne változtassanak, így a kancellárdemokrácia intézményrendszere - a miniszterelnök erős pozíciójával és a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal - érintetlen marad.

Hasonlóan nyilatkozott Szájer József, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője, hangsúlyozva: az új alkotmány az államszervezet vonatkozásában konzervatív lesz, nem szándéka "felborítani" a jelenlegi alkotmányos intézményrendszert.

Az új alaptörvény előkészítésével foglalkozó nemzeti konzultációs testület vezetője azt mondta: az ország legfontosabb dokumentuma nem kezdődhet azzal, hogy kinyilvánítja ideiglenességét. Úgy fogalmazott: az alkotmány elfogadása nemzeti ügy, de egyben világraszóló vállalkozás is, amellyel szeretnének példát mutatni arra, milyen egy XXI. századi, a környezeti értékeket és a fenntartható gazdasági fejlődést is szem előtt tartó alkotmány.

Kifejtette, az alkotmányból nem maradhat ki, hogy olyan bilincset tegyenek a kormányok kezére, amely lehetetlenné teszi a jövő felélését, az újabb adósságválságot. Magyarországnak a világ egyik legeladósodottabb államaként e garanciával kapcsolatban sokkal szigorúbbnak kell lennie, mint sok más országnak - jelentette ki.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a nemzeti konzultációs testület tagja azt hangsúlyozta: a felhatalmazását szabad választáson elnyerő Országgyűlés szükséges többsége kinyilvánította, hogy az "ideiglenes, jogállami alkotmánya helyett végleges jogállami alkotmányt kíván megalkotni".

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke az alkotmányos rend lényegi biztosítékának nevezte, hogy az új alkotmány visszaállítsa az Ab teljes felülvizsgálati jogkörét. Mint mondta, "hírek, interjúkban elejtett gondolatok, megjegyzések" alapján bízni lehet abban, hogy - a testület hatáskörének tavaly novemberi szűkítése után - a parlament helyreállítja a minden jogszabályra kiterjedő alkotmánybírósági normakontroll lehetőségét.

Szólt arról is: az Ab nem ragaszkodik ahhoz, hogy bárki utólagos normakontrollt kezdeményezhessen a testületnél, sőt, indokoltnak tartja, hogy annak lehetőségét jogi érdekhez kössék. "A lényeg az, hogy az európai elvárásoknak megfelelően azok a természetes személyek, akik alkotmányos jogaik megsértését érzékelik, az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak valamilyen módon" - mondta.

A jelenleg csak a köztársasági elnök előtt nyitva álló előzetes normakontroll kiterjesztésének ötletéről Paczolay Péter közölte: az alkotmányozó döntésének tartják, hogy mely tárgyakban és mely indítványozóknak teszi lehetővé az előzetes normakontroll kezdeményezését. Fölvetette viszont a fontos nemzetközi szerződések előzetes vizsgálatának kötelezővé tételét, mert - folytatta - azt szűrték le, hogy például a Lisszaboni Szerződés esetében célszerűbb lett volna előzetes normakontrollt végezni.

MTI