Folytatódott a hazai makrogazdasági adatok vesszőfutása. A múlt heti recesszió és a keddi gyatra építőipari, valamint romló külkeradatok után a Központi Statisztikai Hivatal szerda reggel egy negatív ipari számmal sokkolta a közvéleményt.
Eszerint szeptemberben az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2024 augusztusához viszonyítva 0,7 százalékkal mérséklődött.
A feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés volumene. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában visszaesés következett be, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása nőtt.
Fotó: EPA/Olivier Hoslet
Az ipari termelés az év első kilenc hónapjában 4,3 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.
Lehet, hogy Orbán Viktor jó lóra tett azzal, hogy Trump mellett állt ki, de egyre inkább úgy tűnik, azzal csúnyán elszámolta magát, hogy a magyar ipart kvázi a jármű- és az akkumulátor-gyártásra állíttatta át – írja elemzésében laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor. Hozzátéve, hogy pont akkor, amikor a járművek (azok között is elsősorban az elektromos autók) és az akkumulátorok iránti kereslet csökkent – ahogy azt Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is gyorselemzésében kiemelte –, egész Európa gazdasága gyengélkedik, köztük is elsősorban a Magyarország fő külkereskedelmi partnerének, exportpiacának, kontinentális megrendelőjének számító Németország. Amit ez esetben kivételesen Orbán is elismert az októberi utolsó kossuth rádiós „interjújában”, bár az túlzás, hogy csak erre tolta a hazai recessziót, egy szót sem említve a kormány által elkövetett súlyos gazdaságpolitikai hibáktól.
Ráadásul a kilátások sem fényesek. A laptársunk által idézett szakértők véleményéből az a következtetés adódik, hogy ipari fronton rövid távon nem várható változás, ami azt is jelenti, hogy még a 2025-ös, meglehetősen ambíciózius, minimum 3 százalékos GDP-növekedési célok is veszélybe kerülhetnek.
Az orosz TASZSZ hírügynökség szellőztette meg. 
