A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a magyar gazdaság jövőre is a 2017 szeptemberében jelzett pályán halad majd, a gazdasági növekedést elsősorban az EU-támogatások kezdődő dagálya, valamint a választásokkal és a munkaerőhiánnyal összefüggő gyors bérkiáramlás által gerjesztett fogyasztásnövekedés gyorsítja majd. Így a 2016-os 2,2 százalékos növekedés után 2017-ben és 2018-ban egyaránt 3,8 százalékra taksálják a bővülés ütemét, ezt közölte a GKI a Privátbankár.hu-val.
Ez lényegesen meghaladja az EU átlagát, de a régióban továbbra is az egyik legalacsonyabbnak számít, és ebben 2018-ban sem várható érdemi változás, fűzték hozzá a gazdaságkutató szakemberei. Ugyanakkor a GKI 2017-re és 2018-ra is 0,5 százalékponttal, 4 illetve 3,5 százalékra emelte a fogyasztás bővülésére vonatkozó prognózisát, ami az import korábban gondoltnál is gyorsabb bővülését okozza.
Kiszámítható a drágulás
Az infláció a vártnak megfelelően gyorsul majd a GKI előrejelzése szerint, de így sem éri el az MNB célsávját. Az államháztartás hiánya szintén nő majd, és bár mindkettő elfogadható, az EU-n belül a magasak közé tartozik. Az államadósság csökkenése azonban a vártnál jelentősebb lehet. Csökken majd emellett a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg többlete, valamint a gazdaság finanszírozási képessége is. Az ország hitelkockázati besorolását javulónak, de még mindig gyengének vélik a szakemberek.
Idén a reálkeresetek 10 százalékot meghaladó növekedését elsősorban az erőltetett minimálbér- és bérminimum-emelés, a költségvetési szektorban dolgozók választás előtti fizetésemelése, valamint a munkaerőhiány okozza. A tényleges vásárlóerő azonban a fehéredés és más jövedelmek lassúbb bővülése miatt ennél lényegesen kevésbé emelkedik. A háztartások végső fogyasztásának 4 százalékos bővülése csak kissé lesz magasabb a 2016. évi 3,8 százaléknál. 2018-ban a reálkeresetek 4 százalékkal bővülnek, de a fogyasztás a „kisimítási hatás” miatt kevésbé, kb. 3,5 százalékra fékeződik. Ha a bérmegállapodásban szereplőnél nagyobb lenne a minimálbér-emelés, az növelné a fogyasztást is, tették hozzá.
Minden növekszik?
A magyar gazdaságban az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák. Az első három negyedévben kiugróan gyorsan (27 százalékkal) növekedett az építőipar GDP-termelése – itt a bázishatás miatt némi lassulás valószínű -, de a fontosabb ágazatok közül 4,5 százalék körül bővült az ipar és 6 százalékkal a kereskedelem is. Ez utóbbi ágazatokban az utolsó negyedévben kisebb-nagyobb gyorsulás várható. A mezőgazdaság – időjárási okokból – 10 százalékos visszaesése viszont érdemben már aligha változik.
A foglalkoztattak száma 2017-ben 1,8 százalékkal, 2018-ban 1,5 százalék körüli mértékben emelkedik, a munkaerőhiány erőteljes. A munkanélküliségi ráta 2017-ben várhatóan 4 százalékot alig meghaladó mértékűre csökken, és 2018-ban is hasonló lesz. Ez a negyedik legkisebb az EU-ban, de a közfoglalkoztatottakat is ide sorolva már alig jobb az átlagosnál. S ebben is nagy szerepe van az elmúlt évek robbanásszerű kivándorlásának.
Saját felhasználásra készítik ezeket.
