|
| Forrás: Wikimedia Commons |
A Reuters cikke szerint mintegy 36 Iszlám Állam katonával sikerült végezni a nagy hatóerejű bomba csütörtöki bevetésével. A „minden bombák anyjaként” becézett GBU-43-as az amerikai haderő legnagyobb nem-nukleáris robbanótöltete. A mintegy tíztonnás szörnyeteget kifejezetten földalatti akciókra tervezték, és egy MC-130-as gépről dobták le a pakisztáni határtól nem messze fekvő Nangarhar-ra.
A GPS-irányítású bombát korábban még sosem vetette be a haderő, egyedül 2003-ban hajtottak végre vele egy kísérletet – akkor egy gomba alakú felhőt hagyott maga mögött, amit 32 kilométer távolságból is tisztán lehetett látni. Pentagon első értesülései szerint csak terroristák veszítették életüket a beomló titkos alagutak és bázisok alatt, civileknek nem esett baja, ezeket azonban hivatalosan még nem erősítették meg.
Ha anyja van, apja is...
A „bombák apjának” azonban egyértelműen az oroszok készítette Tsar bomba számít, az egyetlen hidrogénbomba, amit valaha a szovjetek elkészítettek, és aminek 1961-es tesztje során egy 8 kilométer átmérőjű tűzgömb keletkezett a horizonton, mintegy második napként. A robbanószerkezet a hivatalos adatok szerint 57 megatonna TNT erejével bírt - lehetett volna ez kétszer ennyi is, ha tovább fejlesztik, ám végül a teszteredményeket látva úgy döntöttek, hogy nem építenek több ilyen bombát. Bízzunk abban, hogy ez így is történt.
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
