Békesi László a költségvetésről azt mondta: nem helytálló az az érvelés, amely szerint az IMF-fel történő megállapodás idejére már elfogadják a jövő évi büdzsét, így senkit nem fognak érdekelni az abban szereplő számok. Szerinte a költségvetés jelenlegi tervezete nem reális, olyan büdzsére van szükség, amelyben nemcsak a növekedést, hanem az államadósság, az infláció, a foglalkoztatás, a belső piac alakulását, valamint a beruházások, a fogyasztás várható mértékét is a realitásokhoz igazítják.
A volt pénzügyminiszter szerint a szektorális különadók kivezetésének megtervezésével párhuzamosan felül kell vizsgálni a személyi jövedelemadót, a társasági adót és a vagyonadót, ezeket korrigálni kell. Békesi László szerint a végtörlesztés "olyan mértékben rombolja a működő pénzügyi rendszer intézményeit, pozícióját (...), hogy épeszű ember ezek után nem fogja a hitelszerződéseit betartani" abban a reményben, hogy valahogy majd úgyis kimentik. Azt mondta, hogy a végtörlesztés rontja a bankrendszer tőkepozícióit, csökkenti a hitelezési forrásokat, és a bizalmatlanság terjedése révén akadályozza a piacbővülést, így rövid távon akár a magyar gazdaság finanszírozását is lehetetlenné teheti.
Úgy vélekedett, hogy a kormány eddigi intézkedései kivétel nélkül gátolják a növekedést, és olyan adókat léptettek életbe "a fenntartott rossz adóstruktúra" bevételkiesésének pótlására, amelyek fogyasztást csökkentenek, és inflációt növelnek. A volt pénzügyminiszter szerint a növekedési kockázat lefelé mutat, és ha csak egy százalékkal lenne alacsonyabb a gazdasági növekedés a jövőre a vártnál, akkor azt jól szervezett költségvetési tartalékokkal meg lehetne oldani, a visszaeső növekedés kockázatát ugyanakkor nemcsak az államháztartásnak, hanem az egész gazdaságnak viselnie kell. Ez pedig tömeges vállalati csődöt, a munkanélküliség növekedését hozhatja magával Békesi László szerint.
A növekedési kockázat eredményeképpen veszélybe kerül a deficitcél, az adósságcsökkentés, emellett megjelenik egy erőteljes inflációs kockázat is. Egy lassan recesszióba forduló gazdaságban veszélyes dolog olyan inflációra "játszani", amely magasabb hiány-, magasabb infláció-, magasabb adósság-, és kamatszinttel fokozatosan erodálja az adósságállományt, a vagyont és inflációs adó-többletbevételhez juttatja a költségvetést. Ez a folyamat nem tartható kézben, ez a "görög út" - fogalmazott Békesi László, aki szerinte egy "értelmes gazdaságpolitikai mixre" van szükség, amely egy megfelelő fiskális politikából, egy ahhoz igazodó monetáris politikából, és jövedelempolitikából áll össze; ez szükséges a Magyarország iránti bizalom helyreállításához.
Ugyanitt Csillag István volt gazdasági miniszter arról beszélt, hogy a gazdaságpolitikának akkor van nagyobb kísérletezési tere, amíg a belföldi megtakarítások lehetővé tesznek egy, a korábban megszokott keretekből kilépő gazdaságpolitikát. Magyarországon a belső megtakarítások mindig is alacsonyak voltak, és már 2000-től elfogytak, így a gazdaságpolitikához meg kell nyerni a megtakarítók rokonszenvét. Ebben a szorításban "terv nélkül, folyamatos lépésváltásnak vagyunk a szemtanúi"- mondta Csillag István.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
