Nemsoká megalakul a Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. A Magyar Közlönyben megjelent határozat alapján a 2015 február 28-ig egymilliárd forintos alaptőkével jön létre az intézmény. Az állam ezzel belép a villamos energia-piacra, mint szolgáltató. Lázár János még 2014 szeptemberében jelentette be, hogy a kormány felállítja a közműszolgáltatót, teljesen állami tulajdonban, jobb árakkal és jobb szolgáltatással, mint a versenytársak.
A The Economist legújabb Big Mac-indexe szerint a forint meglehetősen, 33,8 százalékkal alulértékelt. A svájci frank a leginkább felülértékelt deviza a vizsgált 48 ország valutája közül. Svájcban egy Big Mac ára jelenleg 7,5 dollárnak felel meg az Egyesült Államokban mért 4,8 dolláros átlagárral szemben. Magyarország a középmezőnyben van 3,17 dolláros árral. Meglepetés, hogy míg korábban Indiában volt a legolcsóbb a Big Mac, idén Ukrajna és Oroszország végzett a lista alján: 1,36 dollárnak megfelelő rubelt és 1,2 dollárnak megfelelő hrivnyát kérnek egy szendvicsért.
3 forinttal emelkedett a 95-ös benzin ára. A gázolajé nem változott. A benzin literenkénti ára még így is 325 forint, utoljára 2010-ben volt ilyen olcsó. A brent kőolaj hordónkénti ára egyébként egész héten 47-50 dollár között mozgott. Ma alakított az árakon, hogy elhunyt Szaud-Arábia uralkodója a 91 éves Abadllah király. A reformjai miatt kedvelt vezetőt féltestvére, a 79 éves Szalman követi a trónon. Az új király elemzők szerint követi elődje energetikára vonatkozó politikáját, így ebben a kőolaj számára zavaros időben stabilan tudja tartani az árakat. Elemzők szerint nem is ez a kérdés, hanem hogy lemond-e Ali Al-Naimi olajminiszter és ha igen, ki lesz az utódja? Egyelőre még csak találgatások vannak, ami biztos, hogy Al-Naimi már az előző uralkodónak is jelezte szándékait. Az OPEC tagok az új helyzettől azt várják, hogy Szaud-Arábia úgy határoz, csökkentik a szövetség kőolajexportját, ezzel javítva az árakon, de november óta szilárdan tartja magát a legnagyobb kitermelő a 30 millió hordó per napos előállításhoz.
Az EKB bejelentése után itt az újabb EU-s kihívás: vasárnap választások lesznek Görögországban. Tavaly háromszor sem sikerült államfőt választania a politikai válságban lévő országnak, amely a törvényhozás feloszlatásához és előrehozott választás kiírásához vezetett. A legesélyesebb párt a szélsőbaloldali Sziriza, amely programjában élesen EU és IMF ellenes. Elemzők szerint, ha nyer a párt, legrosszabb esetben az eurózónából is kiléphetnek. A legtöbben erre nem számítanak, ugyanis ez újabb gazdasági káoszba sodorná a görögöket, amely a Sziriza bukásához vezetne. A Sziriza ugyan legfrissebb nyilatkozataiban már nem, korábban azonban élesen kritizálta a Nemzetközi Valutaalapot és az Európai Uniót, programjának egyik pontja volt a két intézménnyel kötött szerződések újratárgyalása.
A tőzsdét ma is az EKB tegnapi bejelentése mozgathatja, pozitívan nyitottak a piacok. Jön még a Markit Economics Németországra és eurózónára vonatozó beszerzésmenedzser-indexe, illetve az amerikai kompozit BMI.
Ez a „gig economy.” 
