Január 25-én vasárnap az EU sorsát is meghatározó szavazásra kerül sor Görögországban. Nem túlzás azt állítani, hogy világszerte a politikai megfigyelők és a pénzügyi befektetők árgus szemekkel fogják követni nem csak az esti végeredmény kihirdetését Athénban, hanem az azt követő huzakodást is az ország hitelezőivel.
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a radikális baloldali Sziriza párt még növelni is tudta az előnyét. Jelenleg a szavazatok 33,1%-ra számíthat, míg a kormányzó konzervatívok csupán 25,8%-on állnak az Alco Intézet mérése alapján.
Mivel nehéz józan ésszel felfogni, hogy egy nép hogyan rohanhat egy radikális párt ölelő karjaiba, itt szárazon felsorolunk 12 statisztikát, amely érzékelteti a görög gazdaság és társadalom weimarizációját.
25% - ennyivel zsugorodott a görög gazdaság 2008 dereka óta
25,8% - a munkanélküli görögök aránya a nemzeti statisztikai hivatal szerint. Az októberi adatok szerint 1,2 millió hellén munkanélküli.
3 - az Eurostat szerint az EU 28 tagállama közül a görögök a 3. helyen állnak a szegénység és társadalmi kirekesztettség rizikóját tekintve
23,1% - a görögök ilyen aránya élt szegénységben az Eurostat szerint 2013-ban
33,5% - a görög jegybank kormányzója szerint ennyi a 90 napon túl nem-teljesítő hitelek részaránya. Ez 77 milliárd eurót tesz ki.
70 milliárd euró – a görög jegybank becslése szerint ennyi áramlott ki a görög bankrendszerből az elmúlt 5 évben
83,9% - ennyivel esett az athéni tőzsde mutatója 2008 óta
25% - azon kkv-k aránya, akik lehúzták a redőnyt 2008 óta. Ez hozzávetőleg 230 000 vállalkozást jelent a Hellén Kisvállalkozási Föderáció adatai szerint.
900% - ennyivel több adót kellett fizetnie 2014-ben az egyéni vállalkozóknak a válság előtthöz képest a Parlament Költségvetési Hivatala szerint
700% - ennyivel több adót kellett a foglakoztatottaknak és nyugdíjasoknak fizetniük 2014-ben az öt évvel korábbi adathoz képest a Parlament Költségvetési Hivatala szerint
23% - ennyi áfát kell a görögöknek a legtöbb termékre fizetniük. Az eurózónában ez átlagosan 21,5%, az EU-ban pedig 20,5% a Parlament Költségvetési Hivatala szerint
100 000 – a görög kutatók és tudósok száma, akik elhagyták hazájukat az elmúlt 5 évben a Macedón Egyetem Közgazdasági Tanszéke szerint.
Hatnak a magas lakásárak, de még mindig sokan pénzkidobásnak tartják a lakásbérlést. 
