Hetvenéves az idei három legidősebb felvételiző. További érdekesség, hogy volt olyan diák, aki 43 helyet jelölt meg a felsőoktatási jelentkezéskor
Több mint ötven évvel ezelőtt érettségiztek, s csak most tanulnának tovább: hetvenéves az idei három legidősebb felvételiző. További érdekesség, hogy volt olyan diák, aki 43 helyet jelölt meg a felsőoktatási jelentkezéskor - derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ legújabb összegzéséből.
A központ honlapján közzétett elemzés szerint az idei felvételizők közül a legtöbben 1990-ben születtek, s az összes jelentkező átlagéletkora 23 év.
A 2009-es év három legidősebb felvételizője az idén tölti be a 70. életévét: közülük két jelentkező 1957-ben, a harmadik pedig 1976-ban tette le az érettségi vizsgát. A két, 52 éve érettségizett felvételiző közül az egyik a műszaki mesterképzésbe szeretne bekapcsolódni, míg a másik a kommunikáció és médiatudomány alapszak mellett döntött. Negyvenhárom éve vizsgázott kortársuk a villamosmérnök alapszakra jelentkezett. A születési évükön túl az is közös bennük, hogy mindhárman a levelező munkarendet választották az elsőhelyes jelentkezésükben.
Az idei felvételizők átlagosan 3-4 (pontosan 3,35) intézménybe jelentkeztek. Legtöbbjük - az összes jelentkező mintegy 40 százaléka - 3 helyet jelölt meg. A "csúcsot" az a továbbtanulni vágyó tartja, aki 43 jelentkezést adott be. Alig marad el mögötte az a három felvételiző, aki 42, 41, illetve 39 intézményt jelölt meg. Húsznál több jelentkezéssel összesen mintegy hatvanan büszkélkedhetnek - ők csaknem mindannyian a fiatal korcsoportok képviselői, egy-két kivétellel 1989 és 1991 között születtek.
Körülbelül háromezer külföldi adta be az idén felvételi kérelmét magyar felsőoktatási intézménybe. A legtöbben hagyományosan a környező országok állampolgárai, nagy számban határon túl élő magyarok. A külföldiek egyharmada Szlovákiából, közel 25 százalékuk Romániából, 10-15 százalékuk pedig Ukrajnából, illetve Szerbiából pályázik - igaz, sokan közülük már magyarországi lakcímmel (is) rendelkeznek.
Az európai országok közül a fentieken kívül a Németországból jelentkezők száma emelkedik ki, innen mintegy ötven, Horvátországból, Oroszországból és Lengyelországból pedig körülbelül húsz-harminc diák döntött úgy, hogy hazánkban tanul tovább.
A jelentkezők között összesen 63 külföldi ország állampolgárai szerepelnek, köztük az európai országokból érkezők mellett ázsiai (elsősorban kínai, vietnami, mongol és afgán), afrikai (nigériai, egyiptomi, líbiai, namíbiai, ugandai, szomáliai), latin-amerikai (brazil, argentin, chilei, kolumbiai, mexikói) és egyesült államokbeli fiatalok.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
.jpg)
Hetvenéves az idei három legidősebb felvételiző. További érdekesség, hogy volt olyan diák, aki 43 helyet jelölt meg a felsőoktatási jelentkezéskor .jpg)
.jpg)
Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
