Arról már számtalan elemzés látott napvilágot, hogy milyen gazdasági hátrányokkal járna az Egyesült Királyság számára a Brexit (főleg a rendezetlen kilépés) – a napokban az Airbus fenyegette meg Londont a fejlesztések áthelyezésével. De milyen érvek szólnak gazdasági szempontból a kilépés mellett? És mennyire lehet ezeknek hinni?
Brexit-ellenes és Brexit-párti tüntetők a brit parlament előtt Londonban. EPA/ANDY RAIN
„Kérem, ne higgyenek a Brexit-pártiak őrültségének, amely azt bizonygatja, hogy úgysem fogjuk elvinni innen a hatalmas gyárainkat, és mindig itt maradunk.”
Így kommentálta a BBC-nek Tom Enders azokat a híreket, miszerint egyre nagyobb az esélye a no deal Brexitnek – tehát annak, hogy az Egyesült Királyság március 29-én megállapodás nélkül távozik az EU-ból. (A politikai patthelyzetről szóló anyagunkat itt olvashatja.)
Fájdalmas döntések
A világ egyik legnagyobb repülőgépgyártójának, az Airbusnak a vezére egyúttal szégyennek nevezte, hogy a cégek még mindig nem tervezhetnek Brexit ügyben. Figyelmeztetett: ha valóban a no deal forgatókönyv valósul meg, akkor a vállalat az Egyesült Királyságra nézve "nagyon fájdalmas döntéseket” hozhat. Habár a nagy gyáraikat nem tudják azonnal áttelepíteni, a jövőbeni befektetéseiket már máshová irányíthatják át.
„Nagyon sok olyan ország van, amely szívesen venné, ha ő gyárthatná az Airbus repülőgépek szárnyait.”
Enders összességében úgy véli, hogy a Brexit lerombolhatja azt az évszázados fejlődést, amit az oktatásban és a kutatásban elértek.
A cégnek jelenleg 14 ezer alkalmazottja van az Egyesült Királyságban. Közülük hatezren a walesi Broughtonban dolgoznak, ahol a repülőgépek szárnyait állítják elő.
Kezelhetetlen következmények
A napokban a megállapodás nélküli brexit súlyos gazdasági kockázataira figyelmeztetett Carolyn Fairbairn, a 190 ezer céget képviselő Brit Iparszövetség vezérigazgatója is. Szerinte az EU-tagság rendezetlen megszűnése gazdaságilag "kezelhetetlen" következményekkel járna.
Idézte a Nemzetközi Valutaalap becslését, amely szerint no deal esetén a brit GDP hosszú távon 5-8 százalékkal maradna el attól az értéktől, amelyet további EU-tagság esetén elérhetne. A Bank of England szintén úgy véli, hogy a brit hazai össztermék akár nyolc százalékkal is zuhanhat.
Adam Marshall, a Brit Kereskedelmi Kamara igazgatója pedig szintén arra figyelmeztetett, hogy a „no deal Brexitet” mindenképp el kell kerülni.
De mi szól mellette?
A Brexit (és főleg a no deal Brexit) gazdasági veszélyeiről tehát már sok elemzés látott napvilágot a sajtóban. Ugyanakkor – főleg a Brexit-pártiak között – vannak olyan vélemények is, miszerint ezek az aggodalmak túlzottak, valódi céljuk pedig esetenként az, hogy félelmet gerjesszenek a lakosság körében, és kikényszerítsenek egy újabb népszavazást.
Boris Johnson volt külügyminiszter, a korábbi Vote Leave (Szavazz a kilépésre) kampány vezéralakja a no deal Brexitet például WTO-Brexitként emlegeti arra utalva, hogy ebben az esetben „csak” annyi történne, hogy a Világkereskedelmi Szervezet szabályai szerint zajlana tovább a kereskedelem a britek és az uniós tagországok között. Ez első körben vámok bevezetését jelentené, amiket azonban később lehetne csökkenteni, vagy el is lehetne törölni.
Visszanyert szabadság
Johnson szerint a kilépés egyik nagy gazdasági előnye a szabadság: szabadon köthetnének például nagy kereskedelmi egyezményeket más országokkal – úgy véli, hogy ezt a mostani Brexit-megállapodás nem engedélyezi.
A volt külügyminiszter az előnyök között említette azt is, hogy nem kellene többé igazodni az uniós szabályokhoz, például a pénzügyi szolgáltatások, a környezetvédelem, a mesterséges intelligencia-kutatás vagy éppen a robotika területén.
„Visszaszerezzük az ellenőrzést a jogalkotásunk felett, így a brit cégek és vállalkozók szabadon fejleszthetnek, és nem lesz többé olyan kockázat, hogy eleget kell tenniük a brüsszeli direktíváknak, amelyeket a brit versenytársakat visszaszorítani igyekvő lobbicsoportok ösztönöznek.”
Új egyensúly
Hasonló módon érvelt a Brexit mellett John Longworth. A Brit Kereskedelmi Kamara egykori igazgatója – egyben a Leave Means Leave Brexit-párti lobbicsoport egyik alapítója – a Guardianben megjelent 2017-es cikkében azt írta: hagyjuk abba a panaszkodást, mivel a kilépés „hatalmas gazdasági előnyökkel” jár majd.
Longworth a többi közt ezzel érvel:
- ha a Brexit után eltörlik a vámokat (egyoldalúan vagy szabadkereskedelmi tárgyalások révén), akkor az élelmiszerek ára akár negyven, a ruházati cikkek ára pedig akár húsz százalékkal is csökkenhet (azt nem fejti ki, hogy ezt az állítást mire alapozza – a szerk.)
- ez megnöveli a fogyasztói költéseket, és így segíti az inflációt és a gazdaságot
- a Brexit napjáig aláírásra kész kereskedelmi egyezményeket és deregulációs programot kell kidolgozni
- új egyensúlyt kell teremteni a gazdaságban; a Brexit jelentette szabadság révén, az uniós befizetések megszűnése nyomán felszabaduló pénzekből segíteni kell az exportra termelő brit kkv-kat, valamint oktatásba és kutatásba kell fektetni
- a meddő (kereskedelmi) tárgyalásokba nem szabad sok energiát fektetni, inkább ki kell használni a szabadság jelentette előnyöket, azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Királyság egy „vibráló, szabadon kereskedő, vállalkozó nemzetté” válhat
A DHL profitálna, de...
Érdekes módon a napokban a világ egyik legnagyobb logisztikai cégének, a DHL-nek a főnöke is azt mondta, hogy a vállalata rövidtávon profitálna a megállapodás nélküli Brexitből. Frank Appel szerint ugyanis az ő feladatuk éppen az, hogy „menedzseljék a komplex szituációkat” – márpedig a no deal egy ilyen helyzetet jelentene.
Igaz, Appel hozzátette: hosszútávon sem a szigetország, sem az EU nem jár jól a Brexittel. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a no deal Brexitet végül sikerül elkerülni.
A DHL az Egyesült Királyságban 54 ezer embert foglalkoztat, és már kész tervei vannak arra az esetre, ha az ország megállapodás nélkül távozik az EU-ból.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet.
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Az Egyesült Államok a hét végén közvetve megfenyegette Magyarországot is egy 25-50 százalékos
büntetővámmal, amit azokra az országokra vetnének ki, amelyek orosz olajat vásárolnak.
A magyar kormány tagjai az elmúlt években nagyon sokszor gazdasági atombombaként jellemezték azokat az uniós törekvéseket, amelyek az orosz olaj vásárlásának esetleges tiltására vonatkoztak. Most viszont Donald Trumpban merült fel, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amely Oroszországot és az olajvásárlókat is erősen sújtaná.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
