A külkereskedelmi függőség 2001-ben alig 40 százalékon állt, majd rohamosan növekedni kezdett, 2003-ban már 51,9 százalékot tett ki, 2006-ban 67 százalékon tetőzött. A ráta visszaesése nagy részben a világkereskedelem lassulásának, az exportpiacok gyengülésének tudható be. A kelet-ázsiai ország törekvése ugyanakkor éppen a gazdasági szerkezetátalakítás, a belső piac fellendítése, a belülről vezérelt növekedés.
| A kínai vízkészlet-gazdálkodási minisztérium adatai szerint Kína folyóinak és állóvizeinek mintegy 40 százaléka volt súlyosan szennyezett 2011-ben, s a 75 milliárd tonnát is meghaladta az ország vizeibe év során eresztett szennyvíz mennyisége. A kínai folyók közel 20 százaléka olyannyira szennyezett, hogy nemcsak vizeik fogyasztása, de mindenféle kapcsolat veszélyt jelent az emberekre. |
A világgazdasági bajok ellenére Kína idén 8 százalékos, vagy annál nagyobb gazdasági növekedést vár. A prognózis alapja, hogy a hazai fogyasztás várhatóan gyorsan fog nőni 2012-ben. A kínai fogyasztás bővülését tovább élénkítheti a szociális ellátó rendszer javítása és a minimálbér emelése. A legfrissebb adatok szerint azonban a súlyoson szennyezett kínai vizek már a gazdasági és társadalmi fejlődést is gátolják.
A várakozások szerint Kína két legnagyobb exportpiaca, az Európai Unió és az Egyesült Államok minden jel szerint egy ideig még nem lesz a korábbi mértékben felvevője a kínai áruknak, s Japán irányába is az export csökkenésével számolnak.
Kína tavaly év végén adott ki először fehér könyvet a külkereskedelemről. Ebben az áll, hogy főképp a fejlődő országokra összpontosítja majd az ország exportját, importját pedig a következő öt évben 8 ezer milliárd dollárra növeli. Emellett a külkereskedelem szerkezeti átalakításának felgyorsítását is tervezi a pekingi vezetés, a minőségi gyártást, a kutatás-fejlesztést és az értékesítési csatornák szélesítését helyezi a középpontba.
A kínai külkereskedelem nagyságát is jól mutatja. hogy 2015-ben az Egyesült Királyság után, érték alapon Kína lehet a világ második legnagyobb borimportőre. Kínában az importált borok csupán a fogyasztás 15 százalékát teszik ki, ezek ugyanakkor a kínai fajtáknál jóval drágábbak, így összesen a teljes értékesítés 40 százalékát adták.
A kínai bérek és rendelkezésre álló jövedelem emelkedésével párhuzamosan az országban a drágább italok közé tartozó borok fogyasztása is növekszik. Az értékesített mennyiség 2006 és 2011 között csaknem megháromszorozódott, az előzetes becslések szerint tavaly már másfél milliárd palack fogyott.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
