A külkereskedelmi függőség 2001-ben alig 40 százalékon állt, majd rohamosan növekedni kezdett, 2003-ban már 51,9 százalékot tett ki, 2006-ban 67 százalékon tetőzött. A ráta visszaesése nagy részben a világkereskedelem lassulásának, az exportpiacok gyengülésének tudható be. A kelet-ázsiai ország törekvése ugyanakkor éppen a gazdasági szerkezetátalakítás, a belső piac fellendítése, a belülről vezérelt növekedés.
| A kínai vízkészlet-gazdálkodási minisztérium adatai szerint Kína folyóinak és állóvizeinek mintegy 40 százaléka volt súlyosan szennyezett 2011-ben, s a 75 milliárd tonnát is meghaladta az ország vizeibe év során eresztett szennyvíz mennyisége. A kínai folyók közel 20 százaléka olyannyira szennyezett, hogy nemcsak vizeik fogyasztása, de mindenféle kapcsolat veszélyt jelent az emberekre. |
A világgazdasági bajok ellenére Kína idén 8 százalékos, vagy annál nagyobb gazdasági növekedést vár. A prognózis alapja, hogy a hazai fogyasztás várhatóan gyorsan fog nőni 2012-ben. A kínai fogyasztás bővülését tovább élénkítheti a szociális ellátó rendszer javítása és a minimálbér emelése. A legfrissebb adatok szerint azonban a súlyoson szennyezett kínai vizek már a gazdasági és társadalmi fejlődést is gátolják.
A várakozások szerint Kína két legnagyobb exportpiaca, az Európai Unió és az Egyesült Államok minden jel szerint egy ideig még nem lesz a korábbi mértékben felvevője a kínai áruknak, s Japán irányába is az export csökkenésével számolnak.
Kína tavaly év végén adott ki először fehér könyvet a külkereskedelemről. Ebben az áll, hogy főképp a fejlődő országokra összpontosítja majd az ország exportját, importját pedig a következő öt évben 8 ezer milliárd dollárra növeli. Emellett a külkereskedelem szerkezeti átalakításának felgyorsítását is tervezi a pekingi vezetés, a minőségi gyártást, a kutatás-fejlesztést és az értékesítési csatornák szélesítését helyezi a középpontba.
A kínai külkereskedelem nagyságát is jól mutatja. hogy 2015-ben az Egyesült Királyság után, érték alapon Kína lehet a világ második legnagyobb borimportőre. Kínában az importált borok csupán a fogyasztás 15 százalékát teszik ki, ezek ugyanakkor a kínai fajtáknál jóval drágábbak, így összesen a teljes értékesítés 40 százalékát adták.
A kínai bérek és rendelkezésre álló jövedelem emelkedésével párhuzamosan az országban a drágább italok közé tartozó borok fogyasztása is növekszik. Az értékesített mennyiség 2006 és 2011 között csaknem megháromszorozódott, az előzetes becslések szerint tavaly már másfél milliárd palack fogyott.
Az uniós források megőrzése is fontos feladat. 
