Varga Mihály elmondta: a magyar gazdaságpolitika a következő években egy versenyképesebb gazdasági környezet kialakítására, az innovatív és fejlődőképes vállalkozásokra, a csökkenő adóterhekre és a magasabb munkabérekre fókuszál. Az elmúlt időszak eredményei nemcsak a gazdaság stabil növekedési pályáját jelzik, de rámutatnak arra is, hogy Magyarországon már megkezdődött a versenyképességi fordulat.

Elérhető lesz a teljes foglalkoztatottság?

A kormány céljainak eléréséhez a stabil, fegyelmezett államháztartás ad megfelelő hátteret, ezt tartották szem előtt a jövő évi költségvetés előkészítésénél is. A büdzsé jövőre 4,1 százalékos GDP-bővüléssel, az ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos államháztartási hiánnyal számol, míg a GDP-arányos államadósság a ciklus végére 60 százalék alá mérséklődhet. (A jegybank ezzel szemben korábbi 4,2 százalék után 4,4 százalékos GDP-bővülést vár, míg a várható infláció mértékét 2,5 százalékról 2,8 százalékra emelte - Részletek >>>)

Varga Mihály szerint a mostani költségvetéssel lehetővé válik a teljes foglalkoztatottság elérése, a családok megerősítése, a pénzügyi stabilitás megőrzése, az államadósság csökkentése, a bérek emelése és a gazdasági növekedés szinten tartása.

A pénzügyminiszter elmondása alapján meghatározó a hatéves bérmegállapodás, amely garantálja az adócsökkentést is, valamint a beruházások dinamikus emelkedését, amelynek támogatására mintegy 4000 milliárd forintot biztosít a jövő évi büdzsé. Hozzátette: a várakozások szerint tovább erősödik a belső fogyasztás és javul a külkereskedelmi teljesítmény, továbbá folytatódnak a közúti, turisztikai és digitális fejlesztések, az iparfejlesztési támogatási programok, a nagyvállalati beruházási támogatás és az egészségügy területét érintő beruházások is.