Az árulkodó jelek
A választási kampány során érezhetően egy olyan ügy volt, amely védekezésre késztette a kormányt, és a választók számára a legfontosabb kérdésnek bizonyult: ez az egészségügy. Az Eurobarometer (Európai Bizottság által készített közvélemény-kutatások) negyedévente készített felmérése szerint Magyarországon az egyik legfontosabb problémának az egészségügyet tartják a választók. Miközben 2014-ben a választóknak még csak 16%-a mondta, hogy ez a kérdés az ország két legfontosabb problémájának egyike, 2018 tavaszán, már 46%-uk. (A migrációt 24% sorolta ide.)
|
| Mit tartanak a legnagyobb problémának saját országukban a magyarok? Forrás: Eurobarométer 2018 tavasz. Első helyen magasan az egészségügy, második helyen a bevándorlás, harmadik helyen az áremelkedés, a megélhetés kérdése. |
Politikai értelemben a kormány körmére égett a “nem cselekvés” ezen a területen. Természetesen hozzá kell tenni, hogy ennek ellenére képesek voltak ismét kétharmados többséget szerezni a 2018 tavaszi választásokon.
Vélhetően ennek a közvéleményben megjelent hangulati változásnak köszönhetően a negyedik Orbán-kormány egy egészségügyi szakember miniszteri kinevezésével is jelezni akarta, hogy ebben a ciklusban ez a kérdés lesz a kormányzás egyik fókuszában.
A harmadik tényező (a társadalmi hangulat változása a személyi kérdés mellett), amely a reformok előkészítését mutatja, az a kissé váratlan támadás volt, amelyet az Állami Számvevőszék intézett az egészségügyi intézmények gazdálkodása ellen (lásd keretes írásunkat). A kormány korábban is alkalmazta azt a módszert, hogy egy nagyobb rendszer átalakítása előtt a választók előtt „megkeletkezteti” a problémát, azaz megjelöli a felelősöket, és mintegy társadalmi igénnyé formálja a politikai cselekvését. Erre volt jó példa a 2010-2011-ben elkezdett nyugdíjrendszer átalakítási folyamat is. Ennek során a magánnyugdíjpénztárak azért lettek felelőssé téve, mert “eltőzsdézték” a vagyont. Azaz a szolgálati nyugdíjat kapó rendőrök, katonák, mert fiatalon életerősen nyugdíjassá válnak, és a rokkantnyugdíjasok, mert valójában visszaélnek a rendszerrel.
Így tehát az intézményrendszer gazdálkodását kritizáló támadások előkészületei lehetnek annak, hogy a struktúrába belenyúljon a kormányzat.
|
Előzmények (Privátbankár.hu): Domokos László számvevőszéki elnök a Magyar Időknek adott interjúban azt mondta, pénzügyi szempontból botrány és anarchia jellemzi az egészségügy egyes területeit. Szerinte "rendszerszintű", hogy az összességében több millió embert ellátó szakrendelők vezetői nem tartják be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem. Részletek >> Az elnöki kijelentésekre reagálva a kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete visszautasította a cikkben elmondottakat. Közleményük szerint a két szakmai szervezet vezetőit megdöbbentették a cikkben megfogalmazott, "általánosításokon és téves feltételezéseken alapuló megállapítások", és visszautasítják az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat. Nehezen képzelhető el, hogy egy (egyébként 2016-os) vizsgálat eredményét a kormány szócsövének használt napilapban az ÁSZ vezetője ne a kormány tudtával, szándékával ismertesse ilyen kemény szóhasználattal. Kommentárok szerint az interjúval a kancellári rendszer bevezetését készítik elő az egészségügyben - ez az ötlet már évekkel ezelőtt is felmerült, hasonlót az egyetemeknél be is vezettek. A lényege az lenne, hogy a komoly állami vagyonnal gazdálkodó kórházakhoz olyan állami felügyelőket rendelnének ki, akik a gazdasági döntések, a pénzügyek felett kontrollal bírnának. |
Rossz előjelek
A Policy Agenda összeállítása szerint fontos szabály, hogy egy nagyobb ellátórendszer rendszerszintű változtatását akkor kell elkezdeni, amikor van idő arra, hogy a pozitív eredmények is látszódjanak majd a következő választások előtt. Azaz a ciklus közepétől kezdve (jelen esetben 2020) esély sincs úgy végigvinni egy folyamatot, hogy annak ne legyen negatív hozadéka a következő választásokon.
A másik politikai szabály, hogy egy folyamat csak akkor vihető végig, ha stabil politikai erő van mögötte. A második Gyurcsány-kormány egészségügyi átalakítási kísérlete éppen a stabil politikai erő hiányán bukott meg. Ezért sem mert kockáztatni 2015-ben a harmadik Orbán-kormány, amikor a politikai megbicsaklás miatt („netadó” elleni tüntetés, kitiltási botrány, elvesztett időközi választások) az akkori egészségügyi államtitkár által kidolgozott egészségügyi reformot nem fogadták el.
Amennyiben a politikai naptárra nézünk, akkor az látszik, hogy ez a ciklus nem túl ideális a reformokhoz. Az új kormány megalakulását követő bő egy évben két választás is lesz. Ezek közül főleg az önkormányzati választás olyan, amelyre hatással lehet egy egészségügyi intézményrendszert érintő átalakítás, hiszen ennek szükségszerűen lesznek átmeneti vesztesei (intézmények átalakítása, profilváltás, szolgáltatások centralizálása).
|
| A budapesti Szent János Kórház egyik folyosója. MTI Fotó: Balogh Zoltán |
Ennek ellenére, ha kellően sikerült a nyáron előkészítenie az új miniszternek az egészségügyi reformot, akkor éppen a politikai naptár és a kormánytöbbség stabil helyzete miatt nem várhat tovább a kormány. Ehhez hozzájárul, hogy a választások utáni sokkból az ellenzéki pártok, és az önmagukat megszervezni képes civil szervezetek sem ocsúdtak fel.
És még egy adalék
A kormánypártok politikai létének fontos eleme a folyamatos konfliktus, és ellenségkeresés. Minél ideologikusabb ennek a szintje, annál inkább elfedhetőek az ún. szakpolitikai viták. A miniszterelnök által Tusnádfürdőn szentesített kultúrharc éppen egy ilyen politikai manővernek látszik, amely egyértelműen megmozgatja az értelmiséget, a véleményvezéreket, és a politikai ellenzéket. Ugyanakkor alkalmas lehet arra, hogy kellően elterelje a figyelmet például egy egészségügyi rendszer átalakításával járó szükségszerű konfliktusokról.
Miközben 2015 első félévében politikai defenzívában volt a Fidesz, ezért joggal tarthatott attól, hogy nem lesz képes uralni a politikai napirendet, meghatározni a frontvonalakat, Most azonban már más a helyzet, ezért nem látszik politikai akadálya egy egészségügyi reformnak. Most már csak végrehajtói képesség kell a kormányon belül, ebben a tekintetben talán ez lesz a legnagyobb próbatétele az eddigi jobboldali kormányoknak - véli a Policy Agenda.
