|
| Függetlenségpárti tüntetők és csendőrök csapnak össze a katalán regionális külügyminisztérium előtt 2017. szeptember 20-án, mivel a spanyol csendőrség házkutatást kezdett itt és más katalán kormányzati épületekben, valamint több magas rangú tisztviselőt őrizetbe vett a Katalónia függetlenségéről tervezett népszavazás ügyében. Forrás:MTI/EPA/Marta Pérez |
Ugyanakkor valószínűbb, hogy Madrid és a katalán vezetés kompromisszumos megoldásra jut, és így a jelenlegi bizonytalanság várhatóan csak mérsékelt gazdasági károkat okoz.
Érezni fogjuk
Egyes citybeli elemzői vélemények szerint azonban ha Katalónia végül mégis elszakad Spanyolországtól, annak már súlyosabb növekedési hatásai lehetnek, amelyeket az EU-gazdaság egésze megérezhet.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics tanulmánya abból a feltételezésből indul ki, hogy a felek köztes megállapodásra jutnak, amely a jelenleginél nagyobb autonómiát biztosít Katalóniának.
A ház e prognózis alapján kétségesnek tartja, hogy a katalán függetlenségi törekvések jelentős hatást gyakorolnának a spanyol hazai össztermékre.
A potenciális hatások egyik mérőeszköze lehet annak felidézése, hogy mi történt a baszkföldi gazdaságban, amikor az ottani függetlenségi mozgalom ereje teljében volt. A baszk gazdaságban a legrosszabb tíz évben az egy főre jutó GDP-érték stagnált, jóllehet más térségek akkori fejlődéséből következtethetően évente hozzávetőleg 1 százalékkal növekednie kellett volna - áll a Capital Economics szerdai elemzésében.
A ház becslése szerint azonban a jelenlegi katalóniai patthelyzet okozta bizonytalanság legfeljebb 0,5 százalékponttal lassíthatja a katalán gazdaság éves szintre számolt növekedési ütemét.
Katalónia részesedése a teljes spanyol gazdasági teljesítményből 19 százalék, így a spanyol hazai össztermék éves bővülési üteme legfeljebb 0,1 százalékponttal lassulhat a katalán válság hatására - jósolták a Capital Economics londoni elemzői.
Senki nem számít rá, de lehet meglepetés
A ház szerint úgy tűnik, hogy a piaci szereplők nem áraznak túl nagy politikai kockázatot a spanyol befektetési termékekben, és mivel a reálgazdasági hatások várhatóan csekélyek lesznek, a Capital Economics elemzői nem is várnak meredek és tartós árfolyamzuhanásokat a spanyol piacokon.
Nem zárják ki ugyanakkor azt sem, hogy a következő néhány hónap rázósnak bizonyulhat, éppen azért, mert a piacok jelenleg alig áraznak politikai kockázatot, viszont a katalóniai helyzet még mindig eszkalálódhat.
Más nagy londoni házak szerint, ha az eszkaláció odáig terjed, hogy Katalónia végül függetlenné válik, a következmények negatív növekedési hatását rövid távon az Európai Unió egésze megérezné.
Mi lesz az államadósággal?
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) tanulmánya szerint e forgatókönyv megvalósulása esetén az egyik fő kérdés a spanyol államadósság felosztása lenne.
A ház szerint ha a felosztás alapja Katalónia lakosságának 16 százalékos aránya lenne a teljes spanyol népességen belül, akkor a hazai össztermékhez viszonyított spanyol államadósság-ráta Katalónia kiválása után a jelenlegi 99,4 százalékról 115,4 százalékra emelkedne.
A CEBR számításai szerint a Katalónián kívüli spanyol gazdaságban a GDP-arányos államháztartási hiány 4,5 százalékról 7,8 százalékra növekedne, és ebben a helyzetben a GDP-érték 3-4 százalékának megfelelő államháztartási megszorítást kellene alkalmazni Spanyolországban.
Mindezek nettó hatásaként a CEBR modellszámításai alapján a spanyol GDP-érték a következő 18 hónapban csaknem 3 százalékkal, az Európai Unió egészének hazai összterméke hozzávetőleg 0,25 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amely Katalónia függetlenné válásának gazdasági következményei nélkül ilyen időtávlatban elérhető lenne.
Ez a „gig economy.” 
