Október 4-én Oroszország egész területén megkezdődött a szirénák ellenőrzése, sőt, már kedden elindították a gyakorlatokat, hogy mit kellene tenni nukleáris háború esetén. Mint a rendkívüli helyzetek minisztériuma közölte, az ország minden régiójában átfogóan és részleteiben ellenőrzik, hogy működnek-e a lakossági figyelmeztető rendszerek.
Az ellenőrzés magában foglalja a szirénák és hangszórók beindítását, valamint az összoroszországi rádióhullámok, televíziós és rádiós csatornák működésének vizsgálatát.
Tehát a hatalmas birodalom minden régiójának lakói egyidőben hallották a szirénák üvöltését, miközben az országos televíziós csatornák megnyugtatták az embereket, hogy ez csupán egy teszt, amely része a háborús felkészülésnek, és nincs ok az aggodalomra.
Szükség lehet a hangszórók javítására
Hát, azért aggodalomra így is van ok. Egy kis szibériai faluban talán kevésbé, mint mondjuk Moszkvában, a Tverszkáján valamelyik luxusbutikban, vagy éppen a multinacionális cégek felhőkarcolókban magasodó irodáiban.
A rendkívüli helyzetek minisztériuma kifejtette, hogy a szirénákat nem ok nélkül kapcsolják be, hiszen ellenőrizni kell, hogy mindenki és mindenhol hallja-e őket, szükség van-e a szirénák, hangszórók cseréjére vagy javítására.
A Krímben és Szevasztopol környékén nem
De legalább ilyen fontos felmérni, hogy a hasonló akciókat levezénylő ügyeletes személyzet mennyire felkészült e munkára, azaz milyen gyorsan tudják bekapcsolni a riasztást, hogyan működik az egész folyamat, és miképpen reagálnak rá a lakosok.
Az egyetlen olyan régió, ahol nem hallani majd az üvöltő szirénákat, az Krím és Szevasztopol környéke, nehogy összekeverjék az ott élők e gyakorlatot a valós rakétatámadásra való figyelmeztetéssel.
Ahogy a Pravda fogalmaz, „Oroszország új régióiban” sem lesz főpróba, hiszen ezekben már eleve hadiállapot van.
A veszélyek, elméletben
Sok százezer ember mindennapi, szinte láthatatlan munkáját is tesztelik tehát ezekben a napokban. De minden középület, főleg a stratégiai jelentőségű energiaellátók is vizsgáznak.
Az október eleji gyakorlatokról természetesen mindegyik, a polgári védelemmel kapcsolatos intézmény előzetes parancsot kapott a lakosság védelmét szolgáló intézkedésekről.
Milyen veszélyekről lehet szó – elméletben? Ezek között szerepel, hogy egyik percről a másikra hatalmas, "radioaktív szennyezettségi zónák" jöhetnek létre. Vagy, hogy "a lakosság életfenntartó létesítményeinek és a lakásállomány 70 százaléka teljesen megsemmisül", illetve hogy bevezethetik a teljes "hadiállapotot és az általános mozgósítást" - hivatkozik a lap a közösségi médiára.
A bankoknak háború esetén is kell működni
A Roszpotrebnadzor vezetője, Anna Popova a megerősített kiképzés okát azzal magyarázta, hogy "növekszik annak a veszélye, miszerint a fegyveres konfliktusok helyi és regionális háborúkká fajulnak, beleértve az atomhatalmak részvételét is".
Tegyük hozzá, hogy Oroszországban folyamatosan zajlik a légivédelmi óvóhelyek karbantartása. 2017 óta a minisztériumokat és a központi bankot, illetve az ott dolgozókat, arra is kiképzik, hogy "terepen" és "tömegpusztító fegyverek és precíziós fegyverek használatával vívott háború" körülményei között is tudjanak dolgozni.
A miniszterek is részt vesznek a nukleáris riadókban
Az Állami Duma képviselőket és minisztereket rendszeresen küld "nukleáris riadó" gyakorlatokra. A nagyvállalatok, intézmények, gyárak személyzetét elsősorban polgári védelmi akciókra képezték ki.
Mindeközben a Sürgősségi Helyzetek Minisztériuma kéri a lakosságot, hogy mindenki maradjon nyugodt, és figyelmeztessék a "rokonokat és szomszédokat (főleg az időseket), valamint kollégákat, barátokat" arra, hogy gyakorlatról van csak szó. Ugyanakkor elvárják a lakosságtól is, hogy ilyenkor tudja, mi a dolga, és rögtön kellőképpen intézkedjenek, mintha éles lenne a helyzet.
A jeges idő ellenére is utcára mentek. 
