Ha most nem, akkor néhány hónapon belül
|
| Horváth István |
Habár az elemzői várakozások továbbra is az alapkamat tartását valószínűsítik, és az inflációs várakozások sem indokolják a kamatcsökkentést, az EU/IMF-tárgyalások elindulása, ezzel együtt pedig a hazai kötvények jelentősen javuló befektetői megítélése miatt ismét napirendre került a jegybanki alapkamat csökkentése. A monetáris lazításra így – ha a mostani döntésen nem is – néhány hónapon belül valóban sor kerülhet - véli Horváth István.
A K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint mind a júniusi infláció, mind az idei évre vonatkozó inflációs kilátások a várakozásokat felülmúlóan romlottak. Az inflációs folyamatok tehát az alacsony belső kereslet ellenére sem indokolják a jelenlegi 7%-os kamat csökkentését. Az elmúlt napokban azonban - gyakorlatilag az EU-IMF tárgyalások megkezdésével - jelentősen felerősödtek a kamatcsökkentő várakozások, és egyes pénzpiaci eszközök a következő 3-6 hónapon belül mintegy 25-50 bázispontos kamatcsökkentést áraznak.
A hazai eszközökkel kapcsolatosan tehát igen optimista a piac, ami lehetőséget adhat a lazításra. Mivel a Monetáris Tanács tagjai között sem egységes a kép a döntést illetően, ezért elképzelhető, hogy hamarosan - akár már néhány hónapon belül - átbillenhet a mérleg nyelve, és csökkenhet a jegybanki alapkamat. A mostani döntés alkalmával azonban még az óvatosság győzhet, és a csökkentés csak a hitelmegállapodást követően várható - véli Horváth István.
Egyetlen szavazaton múlhat
Hasonlóan vélekedtek a külföldi elemzők is a keddi kamatdöntés lehetséges kimeneteléről. A konszenzusos londoni elemzői vélemény szerint egy kamatvágás az IMF/EU-egyeztetések elkezdődése és a kockázati mérőszámok kétségtelen javulása ellenére is "idő előtti" lenne és ártana az MNB hitelességének.
A 4cast nevű londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég szakértőinek véleménye szerint a júliusi kamatcsökkentés "meglehetős kárt" okozna, mivel az MNB-nek még "nem volt ideje előkészíteni a terepet" a monetáris alapállásban bekövetkező ilyen gyors váltáshoz. A ház elemzői szerint az esetleges keddi kamatcsökkentés okozta kár később még nagyobbá válhat. A döntéshozatali folyamat "ilyen drasztikus módosulása" ugyanis nyilvánvalóan "agresszív találgatásokhoz" vezetne azzal kapcsolatban, hogy mi várható a továbbiakban, különös tekintettel arra, hogy a monetáris testület három belső tagjának mandátuma a jövő év elején lejár.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői azt jósolták alapeseti előrejelzésükben, hogy a júniusi 6-1 után kedden sokkal szorosabb, valószínűleg 4-3 szavazati aránnyal dönt a monetáris tanács az alapkamat változatlanul hagyása mellett.
A ház londoni közgazdászai ugyanakkor hangsúlyozták azt a véleményüket is, hogy "jelentősen nőtt" a kamatcsökkentés esélye, miután nemrégiben két monetáris tanácsi tag, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György erre utalást tett. A JP Morgan elemzői szerint valószínűsíthetően csatlakozik hozzájuk a szintén enyhítést pártoló Cinkotai János is, és az "erőegyensúly" így a negyedik, "hagyományosan a legkevésbé enyhítéspárti" külsős tag, Bártfai-Mager Andrea voksán múlhat.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 247,29 pontos, 0,37 százalékos csökkenéssel, 66 129,26 ponton zárt csütörtökön.
