Magyarországon 2020-ban 29, biomassza-alapanyagokat felhasználó erő- és fűtőmű működött, ezek 44,9 százalékban faaprítékot használtak fel, ami majdnem 974 ezer tonnát jelent. A tűzifa részesedése 12,9 százalék, a napraforgóhéj 6,2 százalék, a gabonaszalma 7,4 százalék, a papíripari hulladék 6,7 százalék volt.
A 38 biogázüzem legfőbb alapanyagcsoportját 42 százalékkal a mezőgazdasági termékek jelentették csaknem 571 ezer tonnával, amelynek 72,3 százaléka volt állati trágya. A feldolgozóipari alapanyagok aránya 32,9 százalék volt, amit jelentős részben szeszipari és tejipari melléktermékek, vagy a cukorgyártásból származó melléktermékek tettek ki - írták.
A 2020-ban felhasznált összes biomassza-alapanyag harmadát a Közép-Dunántúlon, majdnem 29 százalékát a Dél-Dunántúlon használták fel energiatermelésre. A biogázüzemekben felhasznált biomasszát legnagyobb részben, 26-26 százalékban Dél-Magyarország és az Észak-Alföld üzemei fogyasztották el.
Az összefoglaló a biomassza jelentőségét azzal indokolja, hogy a fosszilis energiahordozók kiváltásával hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez, csökkentve a levegőszennyeződést, az üvegházhatást. Természeti adottságainak köszönhetően Magyarország jelentős mennyiségű alapanyagot tud biztosítani energetikailag hasznosítható növényekből, növényi és állati hulladékokból, trágyából - tették hozzá.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
