- Ukrajna a háborút követő reformoktól függően a NATO tagjává válhat - jelentette ki Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára, hangsúlyozva, a szövetségesek egyetértenek abban, hogy az ország a szervezet tagja lesz. Hozzátette, ugyanakkor a háború közepette a teljes jogú tagság továbbra is lehetetlen.
- A brit védelmi minisztérium „hihetőnek” nevezte a novemberben napi átlagban csaknem 1000-re emelkedő orosz áldozatokra vonatkozó ukrán becsléseket. Ez első ránézésre 2023 novemberét az orosz erők egyik legnehezebb hónapjává tenné, sok veszteséget okozva az Avgyijivka elleni támadással. Az ukrán emberveszteségről nem közöltek számadatokat.
- Moszkva nem tervezi, hogy tovább terjeszkedjen Európában - hangsúlyozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, válaszul az amerikai védelmi miniszter múlt heti megjegyzéseire, miszerint Oroszország a győzelem esetén nem állna meg Ukrajnánál.
- A hadsereg által használt polgári termékek - például mikrochipek és távcsövek - törökországi exportja Oroszországba egyre nő. Mindezt aggódva figyeli az Egyesült Államok és az Európai Unió is, amely igyekszik megakadályozni az ilyen termékek bevitelét az országba.
- Hollandia visszaszolgáltatta Ukrajnának azokat a műtárgyakat, köztük nagyértékű aranykincseket, amelyeket csaknem tíz évvel ezelőtt egy holland múzeum kölcsönzött ki a Krím félsziget múzeumaiból, de a félsziget orosz elcsatolása miatt tulajdonjoguk vitatottá vált. A kijevi történeti múzeum szerint 565 visszaszolgáltatott műkincsről van szó, amelyek között antik szobrok, szkíta és szarmata ékszerek, egy 2400 éves szkíta aranysisak és 2000 éves kínai lakkdobozok is vannak.
(The Guardian, MTI)
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
