A szektor képviselői szerint mintegy 3,9 millió vállalkozó és alkalmazott megélhetését biztosítja az élelmiszerkereskedelem és –előállítás, a teljes ágazat évente mintegy 108 milliárd font (nagyjából 40 ezer milliárd forint) értéket termel. Amennyiben azonban Nagy-Britannia teljesen leszakad az euróövezet gazdaságáról, úgy a vámakadályok miatt kétessé válik a szektor működtethetősége.
A Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége (NUF), az Élelmiszer- és Italgyártók Szövetsége (FDF) és a Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) meglátása szerint az ágazat ugyanis nem tud elszigeteltségben működni: a gazdáknak takarmányt kell importálniuk, és hozzá kell férniük a külső piacokhoz, különösen olyan termékek esetében, amelyek hazai kereslete nem elégséges.
Nem csak az élelmiszerrel van gond
A stratégia kockázataira, mely szerint a britek a kiválással a teljes európai gazdaságról is le kívánnak csatlakozni, korábban más szektorok képviselői is felhívták a figyelmet. Az üzleti élet szakértői szerint például ha a kilépési feltételekről szóló tárgyalások megállapodás nélkül zárulnak, akkor az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lépne érvénybe, ez pedig vámokat jelentene a jelenleg akadálymentes kétoldalú kereskedelemben. Jelenleg a brit áruexport 90 százaléka vámmentes.
Egy felhívás szerint így amennyiben nem sikerül megállapodni, úgy a kilépés a brit élelmiszeriparnak 20 százalékos, a brit autóiparnak 10 százalékos, gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan költségtöbbletet jelentene, ami súlyos és tartós károkat okozna a brit gazdaságnak.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,10 pontos nyitás után emelkedett szerdán délelőtt. 
