Már szeptemberben megnyílnak az első lakossági energetikai pályázatok. A háztartási nagygépek cseréjét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium összesen 627 millió forinttal támogatja majd - nyugdíjasok és nagycsaládosok cserélhetik majd le hűtőiket korszerűbbre. Fűtéskorszerűsítésre nagyjából 1500 ingatlantulajdonos kaphat majd átlagosan 650 ezer forintot, ajtó- és ablakcserére pedig 2200-an kaphatnak félmilliót. A pályázatok tehát már szeptemberben nyilvánosságra kerülhetnek - emellett a panelprogram utódját is meghirdethetik, ennek keretében várhatóan 10 milliárd forint körüli nagyságrendben költenek lakóingatlanok energiamegtakarítást eredményező komplex felújítására. Ebben a körben ráadásul már nem csak panelházak vehetnek részt.
Közel egy éve szűnt meg olyan kevés cég Magyarországon, mint idén augusztusban. A nyár végén ugyanis csak 2309 céget törölt a cégbíróság, miközben idén február óta minden hónapban bőven 3000 fölött zárt a mutató. Bár az adatok kedvező alakulásában módszertani változások is szerepet játszanak, az Opten céginformációs szolgáltató összeállítása szerint az jól látszik: folyamatosan csökken a frissen felszámolás alá kerülő cégek száma. Augusztusban egyébként 1431 új céget jegyeztek be, vagyis folytatódik a cégek számának lassú csökkenése, ami örvendetes folyamat, a magyar cégvilág tisztulására utal.
A Fővárosi Törvényszék ma a FHB Ingatlanlízing és a CIB Bank magyar állam elleni perében elhalasztotta az ítélethirdetést, a Savaria Takarékszövetkezet keresetét viszont elutasították, mivel az általános szerződési feltételek nem feleltek meg az átláthatóság elvének. Rajtuk kívül az OTP Ingatlanlízing Zrt. keresetét tárgyalja meg ma a bíróság, erről egyelőre nincs hír.
Orbán Viktor miniszterelnök a parlament őszi ülésszakának első ülésén egyébként a bankok elszámoltatásáról is beszélt. Elmondta, a devizahitelesek ügyében a kormány nem egyszerűen igazságot akar szolgáltatni, de jogállami és demokratikus küzdelemben akar győzni a Kúria döntését vitatókkal szemben. Kitért arra is, hogy ésszerű és indokolt felkészülni a küzdelemre, mert látni, hallani lehet "Brüsszel mozgolódásait", a bankok pedig önmagukban is erősek, bátrak és ravaszak.
Az ügyben a szakértők is megszólaltak: a korábban várt 600-900 milliárd helyett mintegy 1000 milliárd forint veszteséget jelenthet a bankoknak az elszámolási szabályokról szóló törvényjavaslat. Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint A devizahitelesek törlesztési terhe jelentősen csökken majd, ami segíti a lakossági fogyasztás növekedését - hangsúlyozta az elemző. Hozzátette ugyanakkor, hogy a bankrendszer rövid távon - a jövő évben - nem tudja majd támogatni a gazdasági növekedést, a pénzintézetek várhatóan elbocsátásokra kényszerülnek, és a hitelezés tovább szigorodik. A szakember kedvezőtlennek értékelte azt is, hogy a törvényjavaslat alapján a devizahitelesek sokkal jobban járnak, mintha forinthitelt vettek volna fel. Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint kritikus kérdés lesz, hogy milyen árfolyamon történik majd meg a forintosítás. Ha nem piaci árfolyamon végzik a forintosítást, annak további negatív hatása lehet a hazai pénzpiacokra, és további forintgyengülést hozhat.
A forint egyébként ma erősödött valamicskét az euróval szemben, azonban továbbra is az elmúlt időben jellemző szűk sávon belül mozog a jegyzés, a forint szempontjából meglehetősen gyenge szinteken.
A budapesti tőzsdén nagyon alacsony a forgalom, a tőzsdén kivárnak a befektetők: szerdán ad pontosabb tájékoztatást az amerikai Fed a laza monetáris politika lezárásának várható időpontjáról. Csütörtökön pedig Skóciában tartanak népszavazást függetlenné válásról.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1355,42 pontos, 1,03 százalékos emelkedéssel, 132 426,66 ponton zárt csütörtökön.
