|
A legutóbbi euróövezeti inflációs és munkanélküliségi adatok nyomán az Európai Központi Banknak (ECB) most már sürgősen hozzá kellene kezdenie a mennyiségi enyhítési ciklus előkészítéséhez ha ki akarja védeni a defláció egyre súlyosabb kockázatait, bár sokak szerint ezzel a lépéssel már el is késett - vélekedtek az MTI által megkérdezett londoni elemzők.
|
|
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai szerint az ECB 2 százalékos inflációs célja jelenleg csaknem hétszeresen haladja meg novemberre kiadott első inflációs becslést, amely 0,3 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsít a valutaunióban - a célszintet utoljára két éve lépte át a pénzromlás mértéke. Az adat azt jelenti - hívják fel a figyelmet a CEBR elemzői, hogy jó néhány termék fogyasztói ára valójában csökken éves összevetésben. Beindul a spirál Márpedig emiatt hirtelen beindulhat egy lefelé pörgő spirál: az árak esése ugyanis a háztartásokat a fogyasztási kiadások halasztására késztetheti a további áreséshez fűződő várakozások miatt. Így a halasztott fogyasztásban megmutatkozó deflációs várakozás önmagát valósítja meg, és ez az egyre folytatódó körforgás húzza magával lefelé a nemzetgazdasági szintű keresletet, és így a gazdasági növekedést is. Persze, azt a CEBR elemzői is hangsúlyozzák, hogy a gyengülő jelenlegi euróövezeti inflációs dinamika két legfőbb tényezője az élelmiszer- és az energiahordozó-árak esése, és e termékek esetében nemigen érvényesíthető halasztott fogyasztás formájában a kialakuló deflációs várakozás. Ám ennek ellenére a ház kitart azon véleménye mellett, hogy az általánosságban is gyenge kereslet és az igen magas munkanélküliség szintén hozzájárul a jelenlegi nyomott euróövezeti inflációhoz, és ez magyarázza azt is, hogy az euróövezetben miért sokkal alacsonyabb az infláció, mint más fejlett ipari gazdaságokban, például az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában, ahol az energiahordozók és az élelmiszerek árdinamikája jórészt a euróövezetihez hasonló. A defláció kódolva van A CEBR szerint ebben a környezetben minél hamarabb jelenti be az ECB a mennyiségi enyhítési ciklus elkezdését, annál jobb. Az intézkedés szükségszerűségében egyetértenek a másik nagy londoni gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai, akik úgy vélekedtek hétvégi helyzetértékelésükben, hogy a legújabb euróövezeti inflációs és munkanélküliségi becslések alapján az ECB-nek most már sürgősen lépéseket kell tennie a defláció fenyegetése ellen. A ház szerint az energiaárak a következő hónapokban valószínűleg további negatív hatást gyakorolnak az euróövezeti árfolyamatokra, és egyre több jel utal arra, hogy rögzítetlenné váltak a piaci inflációs várakozások, ami az alapszintű inflációs hajtóerők folytatódó gyengülését vetíti előre. Ezért a Capital Economics közgazdászai azzal számolnak, hogy a teljes kosárra számolt euróövezeti infláció a következő hat hónapban legalább egy időre zéró alá süllyed, azaz defláció lesz. Az inflációs és a munkanélküliségi adatok világos üzenete az EKB számára az, hogy az euróövezeti gazdaság lendülete meg sem közelíti azt a szintet, amely a valutauniós munkapiac kínálati oldalán felhalmozódott kapacitásfelesleg felszívásához és a deflációs nyomás enyhítéséhez kellene - hangsúlyozták a Capital Economics londoni közgazdászai. |
Eljön a pillanat, amikor azért nem vásárol az európai, mert egy hónap múlva olcsóbb lehet
Az energiaárak várt csökkenése miatt aligha lehet elkerülni a deflációt az euróövezetben, a kérdés az, hogy az ECB végre lép-e. Az elemzők szerint az öngerjesztő deflációs spirál beindulásának szélén táncol Európa.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
