A koronavírus-járvány nagyon kevés pozitív hatása közül az egyik az üzemanyagok olcsóbbá válása volt az elmúlt időszakban. A világgazdaság leállása, valamint az olajtermelő országok közötti viták (az OPEC-en belül, továbbá az USA privát üzleti döntései) mélypontra lökték a nemzetközi olajárakat. Ez pedig továbbgyűrűzött a benzinárakba.
A nálunk irányadó Brent típusú olaj most hordónként 42 dollárba kerül, de volt, hogy idén közel 69 dollárt is kellett fizetni a termékért. Az év elején még azt találgatta a piac, hogy mikor lép át a 100 dollár feletti tartományba az olaj ára. A járvány azonban közbeszólt, a piac összerogyott, ezért a tavasz során ahhoz kellett hozzászoknunk, hogy 50 dollár alatt ragadt az olaj hordónkénti ellenértéke. Az elmúlt napokban egyébként mozgásba lendült a piac, drágulni kezdett a Brent, maga mögött hagyva a 20 dolláros szintet, ahol április végén járt.
Ezt az ívet követte a benzin ára is: jelenleg a 95-ös benzin átlagosan 341 forintba, a 98-as benzin átlagosan 357 forintba kerül, míg a gázolajért 351 forintot kell fizetni. Miközben az év elején még több mint 410 forintot is kellett fizetni egy liter 98-as üzemanyagért a kutakon, míg a 95-ért is ki kellett perkálni 400 forintot. Igaz, az elmúlt hetekben volt arra példa, hogy 300 forintos átlagárakkal találkoztak az autósok.
A benzin árát - mint azt ebben a cikkünkben bemutattuk - azonban nem csak az olajpiac alakulása befolyásolja. Az állam az adókon keresztül érdemben tud hatni az árakra. A jövedéki adó egy fix tétel, amelyet az olajár szerint határoznak meg. Amennyiben az olaj negyedéves hordónkénti átlagos jegyzésára 50 dollár felett marad, akkor a benzin literje után 120 forint, a gázolaj után 110,35 forint jövedéki adót kell fizetni. Amennyiben 50 dollár alá kerül az átlagár, akkor az adó viszont emelkedik: 5, illetve 10 forinttal.
Az állam tehát az adók automatikus emelésével nem engedi maradéktalanul átgyűrűzni az olajár csökkenését az üzemanyagárakon.
Ebben a cikkünkben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy az idei első negyedévben erre a korrekcióra még nem volt szükség, de a második negyedéves folyamatok alapján a következő alkalommal már sor kerülhet erre a lépésre.
Ezt a feltételezésünket erősíti meg a kormány a 2021-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban. Az inflációs kilátások taglalásakor kifejtik, hogy az indirektadó- változások tavaly után idén is a magasabb áremelkedés irányába hatnak, amelyek eredményeként mintegy 0,4 százalékponttal növekedhet az általános árindex.
Ezzel összefüggésben pedig az szerepel a dokumentumban, hogy "az adóváltozás részben továbbra is a dohánytermékek jövedéki adójának uniós szinthez történő közelítéséhez köthető, de jelentős hatás, hogy az alacsony olajárak miatt várhatóan a járműüzemanyagok jövedéki adója is emelkedik majd."
A kormány tehát adóemelésre készül a második negyedévet követően, amire a hatályos modell alapján megvan a felhatalmazása. A fix összegű jövedéki adó változása egyben a szintén a benzinárra rakodó 27 százalékos áfa összegét is emelni fogja.
Ugyanakkor felvethető, hogy a mostani gazdasági környezetben valóban szükség van-e erre az adóemelésre, miközben a vállalatok és a lakosság egy része is likviditási gondokkal küzd. Ráadásul ezzel a kellemetlen hatással a kormány is számol, ez derül ki ebből a megjegyzésből: "Az infláció ugyanakkor elmaradhat a tavalyitól, köszönhetően annak, hogy a koronavírus-járvány miatt bekövetkező lassulással párhuzamosan a kereslet élénküléséből eredő árhatások eltűnhetnek."
A költségvetési törvényjavaslat alapján jövedéki adóból jövőre 1263,1 milliárd forint folyik be. Az idei előirányzat 1226,4 milliárd forint, de ezzel nem érdemes összevetni a jövő évi irányszámot, mert a bázis bizonyosan alacsonyabb lesz, a gazdaság lassulása miatt. Az infláció idén a kormány szerint 2,8 százalék lesz, jövőre 3 százalék.
Ez a „gig economy.” 
