Nem emelkedik a jövedéki adó
A magyar autósok a töltőállomásokon nem csak az autójukat, hanem az állami büdzsét is tankolják. Az üzemanyagok árában ugyanis igen jelentős tételt képviselnek a különböző adónemek. Ahogy arról korábban írtunk, az ár nagyjából felét így az állam teszi zsebre. Ráadásul van egy különlegessége is az egyik adófajtának, a jövedéki adónak. Ha az olaj ára túl alacsony, akkor az autósok ebből származó nyereségét az állam zsebre teszi, 50 dolláros átlagár alatt ugyanis magasabb adótétellel sújtják az üzemanyagokat.
A NAV negyedéves időszakokat vesz alapul, és amennyiben a vizsgált időszakban 50 dollár fölött maradt az ásványolaj Brent napi jegyzések alapján meghatározott hordónkénti átlagára, akkor a benzin jövedéki adója literenként 120 forint, a gázolajé pedig 110,35 forint. Ha azonban az átlagár 50 dollár alá kerül, akkor a benzin jövedéki adómértéke literenként 5 forinttal, a gázolajé pedig literenként 10 forinttal nő.
Ezúttal úgy tűnik szerencséje volt a magyar autósoknak, hiszen a NAV számítása szerint 61,497 dollár volt az átlagár. Ez a mostanában tankolók számára talán meglepő lehet, hiszen hosszú évek óta nem találkozhattunk ilyen alacsony árakkal a benzinkutaknál. Más kérdés, hogy a 300 forint alatti benzinárakat csak az autós társadalom egy része használhatja ki, a kijárási korlátozások miatt ugyanis sokan letették a gépjárművüket és otthon maradnak.
Januárban még emelkedett, azután összeomlott az olaj ára
Az első negyedéves események talán már a múlt ködébe vesznek, de érdemes felidézni, hogy januárban az amerikai-iráni konfliktus miatt jelentős drágulást láthattunk, sőt számos elemző akkor még 100 dolláros árakkal riogatott. Azóta viszont a világon végigsöprő koronavírus járvány miatt erősen visszaesett az olaj iránti globális kereslet. Ezt tetézte az is, hogy a legnagyobb olajtermelők hetekig nem tudtak megegyezni a kvóták csökkentéséről, és a kialakult szaúdi-orosz olajkonfliktus az árak erőteljes esését hozta. Ennek a vitának a végére vasárnap tettek pontot a felek, amikor az OPEC és a szervezeten kívüli nagy olajtermelő országok OPEC+ néven ismert informális közössége négy napig tartó egyeztetést követően kitermelésük napi 9,7 millió hordós, az elmúlt évek átlagos globális olajkeresletének közel tíz százalékával egyenlő csökkentésében állapodtak meg.
Más kérdés, hogy a felek ugyan a hét elején végre megállapodtak, ám a befektetők továbbra is pesszimisták az árak kapcsán, mivel a kvóták csökkentése ellenére is túlkínálat van. A Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA) szerdán közzétett, szokásos havi jelentésében közölte, hogy számításai szerint az egy évvel ezelőttihez képest áprilisban napi 29 millió hordóval, a második negyedévben pedig 23,1 millió hordóval lesz alacsonyabb a globális kereslet. A második félévben fokozatos fellendülés várható, ám decemberben még így is napi 2,7 millió hordóval maradhat el a kereslet az egy évvel korábbihoz képest. Az IEA elemzői arra számítanak, hogy a 2020-as év egészében a globális olajkereslet napi 9,3 millió hordóval lehet kevesebb az előző évinél, a globális olajkitermelés viszont csak napi 2,3 millió hordóval maradhat el a tavalyi szinttől.
A Goldman Sachs és UBS bankházak olajpiaci szakértői már a hét végén figyelmeztettek arra, hogy a globális kitermelés napi 15 millió hordós - az elmúlt évek átlagos olajkeresletének nagyjából 15 százalékával egyenértékű - csökkentése nem biztos, hogy elegendő lesz az áresés megállításához, mert a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások és termelésleállások egyes becslések szerint harminc százalékkal is visszavethették a világ olajfelhasználási igényét.
Mire számíthatnak a magyar autósok
A fenti előrejelzés alapján nagyon valószínűnek látszik, hogy a második negyedévet követően a brent olaj átlagára bőven 50 dollár alatt lesz. Ha megnézzük április első két hetét, azt láthatjuk, hogy a tőzsdéken eddig a lokális rekord 35 dollár volt, április első napjaiban azonban járt 25 dollár alatti is a kurzus. Szerdán a nemzetközi jegyzés 28 dollár körül mozgott. Ha áprilisban a mostani szinthez közeli lesz a kurzus, akkor májusban és júniusban átlagosan legalább a mostani szint duplájára kellene ugrania az árfolyamoknak. A tőzsdén is igaz ugyan az a James Bond klasszikus, hogy "Soha ne mondd, hogy soha", ám a gazdasági előrejelzéseket – például az IMF által várt jelentős recessziót – nézve finoman szólva is nehéz elképzelni ilyen áremelkedést.
Nagy valószínűséggel tehát az olaj ára a következő hónapokban is mérsékelt maradhat, és ha ezt nem írja felül a forint további jelentős gyengülése, vagy a fogyasztói árakra ható másik fontos tétel, a finomítói árrés (margin) mértéke nem ugrik meg jelentősen, akkor az üzemanyagok árában sem kell drasztikus változásra számítani. Természetesen, ha a korlátozások enyhülnek, és a kereslet világszerte elkezd növekedni, akkor prognosztizálható a drágulás, ám a mostani információk szerint ez a harmadik negyedévben lehet majd aktuális.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
