A kérdést Vajnai Attila, az Európai Baloldal - Munkáspárt 2006 elnöke nyújtotta be magánszemélyként. A kérdés arra irányult, hogy az Országgyűlés módosítsa az ügyészségről szóló törvényt és tegye a legfőbb ügyész feladatává az Európai Ügyészséggel való együttműködést.
Az NVB 5:5 arányú voksolás után elnöki szavazattal nem hitelesítette a kérdést, mondván, a kérdés nem egyértelmű.
A kérdést egyébként valóban nehezen lehet értelmezni, így szólt:
„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a 2011. évi CLXIII. törvényt az ügyészségről oly módon, hogy a 25. § kiegészül az alábbiakkal: „(3) A legfőbb ügyész az Alaptörvény és a nemzetközi bűnügyi együttműködésről szóló törvények betartásával együttműködik az Európai Ügyészséggel”?”
A kormány dönthet a kérdésben
Rádi Péter, a bizottság elnöke elmondta: a választópolgárok abban nyilvánítanának véleményt, hogy Magyarország csatlakozzon-e az Európai Ügyészséghez, de a kérdésnek nincs ilyen vonatkozása, az ugyanis a legfőbb ügyészre vonatkozik, de csak a kormány dönthet a csatlakozásról.
Emellett a legfőbb ügyésznek ma is vannak feladatai az Európai Ügyészséggel való együttműködésben, azaz egy népszavazáson a választópolgárok egy ma is létező kötelezettség megerősítéséről döntenének, ilyen népszavazás azonban nem tartható.
Az NVB határozata nem jogerős, 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani ellene a Kúriához - írja az MTI.
Átment az európai kezdeményezés
A csütörtöki ülésén az NVB egyben elfogadta a szélsőséges nézetek megállítását célzó európai polgári kezdeményezés aláírásainak ellenőrzéséről szóló jelentést és igazolást állít ki arról, hogy mintegy 4500 hiteles aláírás gyűlt össze.
Az "Állítsa meg a szélsőséges nézeteket!" elnevezésű európai polgári kezdeményezés szervezői azt akarják elérni, hogy az Európai Bizottság készítsen törvényjavaslatot a szélsőséges nézetek negatív következményeinek megelőzése és csökkentése érdekében, különösen az egységes piacon.
Az Európai Bizottság múlt év júniusában regisztrálta a polgári kezdeményezést, annak szervezői augusztusban adtak le a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) 41 668 elektronikusan gyűjtött aláírást.
Az aláírásokat az NVI ellenőrizte és megállapította, hogy az egy éven belül gyűjtött aláírások közül 4523 volt érvényes.
Sok volt az érvénytelen aláírás
A szokásosnál sokkal kevesebb (21) volt a többes aláírás miatt érvénytelen aláírás, ugyanakkor az átlagosnál sokkal több (37 122) esetben volt eredménytelen az aláírás azonosítása. A tapasztalatok szerint 10-20 százalék körül szokott lenni az érvénytelen aláírások száma, ehhez képest itt körülbelül 90 százalék volt. A legtöbb esetben azért volt érvénytelen az aláírás azonosítása, mert a választópolgár által megadott okmányszám nem egyezett a nyilvántartásban szereplővel.
Az Európai Parlament tájékoztatása szerint a szervezők legalább öt tagállamban kezdeményezték az aláírások ellenőrzésére irányuló kérelmük visszavonását, mert a szerverről technikai hiba miatt sérült adatokat exportáltak. A Nemzeti Választási Irodához ilyen jelzés nem érkezett.
Az NVB igazolást állít ki a hiteles aláírások számáról, ezt megküldi a magyarországi kezdeményezőknek, akik továbbítják azt az Európai Bizottsághoz.
Rendőrséghez fordul az NVB
Rádi Péter, az NVB elnökének javaslatára az érvénytelen aláírások nagy aránya miatt a bizottság bejelentést tesz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosulatlan adatkezelés miatt, és büntetőfeljelentést tesz a rendőrségen a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt.
A kisebbségi tulajdonos kivásárlását a tőzsde honlapján jelentették be.
