Egyre valószínűbb, hogy meghiúsul a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése – írja a Magyar Nemzet. Az ügyben kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen, ugyanakkor más okok is vannak a kihátrálás mögött. A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése csak abban az esetben lenne nélkülözhetetlen az áruszállítás szempontjából, ha a görög Pireuszon kívül nem lenne más kirakodási lehetőség a térségben.
A tengeren érkező kínai áruk Európába juttatása azonban az adriai kikötőkön keresztül is lehetséges, ráadásul Olaszország és Szlovénia érdekérvényesítő képessége is jóval nagyobb jelenleg az Unióban, mint Magyarországé.
Az Uniót az is zavarja, hogy a tervezett vasúti fejlesztéssel Magyarország az EU piacára is beengedné a kínai cégeket, ami nem szimpatikus a helyi gazdasági szereplőknek. A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszára 550 milliárd forintot szánna az állam, amelyből 472 milliárd kínai hitelként állna rendelkezésre. A Budapest és Kelebia közti pálya költsége minden eddigi vasúti beruházásnál nagyobb lenne, erről részletesebben egy korábbi cikkünkben írtunk.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
