„Az ukrán hadsereg olyan szörnyű harci körülmények között küzd, amilyeneket nehéz elképzelni” – ezt válaszolta Dara Massicot amerikai elemző a Meduza orosz független hírportálnak adott interjúban arra a kérdésre, hogy miért nem sikerült az ukrán csapatoknak érdemi előreheladást elérniük a nagy reményekkel várt ellentámadás során.
Valószínűtlen az áttörés
Massicot – aki korábban az amerikai Védelmi Minisztérium vezető elemzője volt (Oroszország katonai képességeivel foglalkozott), jelenleg pedig többek között egy amerikai nonprofit think tank, a Rand vezető kutatója – úgy véli, hogy jelen pillanatban bármilyen mélyebb áttörés ukrán részről valószínűtlen.
Emlékeztetett arra, hogy az orosz csapatoknak csaknem egy évük volt arra, hogy „beássák magukat”. Ezen idő alatt többszintű védelmi vonalakat építettek ki, nagy mértékben aláaknázták az előttük lévő területet, valamint mozgósítással sűrítették az erőiket. (Gyakorlatilag ugyanezt mondta a közelmúltban lapcsoportunk Klasszis Klubjában Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője is.)
Emellett Oroszország hatékonyabbá tette a légicsapásait és dróntámadásait az előrenyomuló ukrán egységekkel szemben.
Az amerikai szakértő szerint a nyugati fegyvereket jól használja az ukrán hadsereg, azonban nagyobb mennyiségre lenne belőlük szükség. És – mint mondta – sem az F-16-os vadászgépek, sem a hosszú hatótávolságú ATACMS rakéták nem tudják megtisztítani az aknamezőket vagy kiiktatni azokat a drónokat, amelyek a tüzérséget az ukrán egységekre irányítják.
Bár az ukrán hadsereg fegyvereinek hatótávolsága (a nyugati szállításoknak köszönhetően) növekedett a háború folyamán, az orosz légierő képes volt reagálni erre, és ma már nem repül túl közel az ukrán védelmi vonalakhoz. „Logikus, hogy hasonló konzervatív taktikát alkalmaznak majd, ha az F-16-osokkal találják magukat szembe”, véli Dara Massicot.
Felőrlésre játszik Moszkva
Hozzátette: a nyugati közvélemény nem szívesen hall olyan értékeléseket, miszerint az oroszok képesek tanulni és alkalmazkodni, ellenállóak a gazdasági és katonai csapásokkal szemben, és tavaly ősz óta elhúzódó háborúra készülnek.
Szerinte ezt figyelembe véve újra kellene gondolni, hogyan képes a Nyugat támogatni az ukrán katonai stratégiát, és hogyan segíthet felépíteni a jövő ukrán haderejét.
De pontosan milyen irányba kellene elmozdulni? Massicot szerint Oroszország egyik gyenge pontja, hogy relatív kevés olyan platformja van, amely képes precíziós csapásmérő fegyvereket, például Iszkander rakétákat indítani. Ukrajna ugyan mért már csapásokat orosz fegyverszállítmányokra és raktárakra, mielőtt azok elérték volna a frontot, de sok ilyen célpontot továbbra sem képes elérni.
Miközben Ukrajna „az íjászt, nem pedig az íjait” próbálja kiiktatni, addig Oroszország fokozatosan próbálja felőrölni az ukrán haderőt, és hisz abban, hogy idővel így megnyerheti a háborút.
Míg az elmúlt hetekben – tette hozzá a szakértő – Oroszország fokozta erőfeszítéseit, hogy kisebb területeket nyerjen Donyecknél és Luhanszknál, addig az ukrán erők délen, Zaporizzsja környékén tartják nyomás alatt az orosz erőket. Hamarosan pedig mindkét fél egyre több nagy hatótávolságú rakétát vethet be.
Kemény tél jöhet Kijev számára
Az elmúlt két hónapban csökkent ugyan az Ukrajnára kilőtt orosz rakéták száma, ennek oka egyik oka az lehet, hogy Moszkva a télre tartalékol, azaz akkor helyezi majd fokozott nyomás alá az ukrán légvédelmet.
Bár az októberben kiújult közel-keleti háború időlegesen elvonta a világ figyelmét Ukrajnáról, Massicot szerint Washington képes egyszerre kezelni a két krízist, hiszen azokat „különböző csapatok és szakértők” felügyelik. Ugyanakkor bizonyos típusú tüzérségi fegyverek és muníciók készletei már megcsappantak.
A szakértő szerint hiba lenne azt hinni, hogy Oroszország képes felülkerekedni a NATO katonai-gazdasági potenciálján. Ugyanakkor Moszkva felpörgette a fegyvergyártását, és egyértelműen hosszú háborúra készül.
Massicot szerint összességében még nem lehet kijelenteni, hogy a háború Oroszországnak kedvező fordulatot vett. Egyes kihívásokat – politikai akarat a Nyugaton, gyártási (hadiipari) trendek – azonban kezelni kellene, amire van is lehetőség, fűzte hozzá.
Arról, hogy eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek belpolitikai kihívásokkal is szembe kell néznie, itt írtunk:
Az INA 700 millió eurót fektetett a fejlesztésbe. 
