A jelentés általánosságban megállapítja, hogy a világgazdaság komoly kihívások elé néz. A monetáris politikák minden erőfeszítés ellenére nem normalizálódtak, mert a gazdaságoknak nem sikerült lerázni függőségüket a monetáris stimulusokról. A tőzsdéken látható eufória ellenére a befektetések alacsony szinten ragadtak. Ahelyett, hogy termelőkapacitásokat hoznának létre, a nagy cégek gyakran inkább saját részvényeik visszavásárlásán tüsténkednek. 

Ha elhal a zene

Úgyszintén, noha a hosszútávú növekedési kilátások panganak, az adósságállomány továbbra is emelkedik. A laza monetáris politika a "permanens likviditás illúzióját" teremtette meg, ami egyre kockázatosabb befektetésekre ösztönzik a befektetőket. Nem jó jel az sem, hogy a piacok rendkívül visszafogottan reagáltak az elmúlt hónapokban a geopolitikai konfliktusokra. Az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusok okoztak némi kilengést a piacokon augusztus elején, de ez az aggodalom hamar elhalt és a kockázatkereső hajlam és a hozamvadászat újra visszatért. Minél tovább szól a zene és minél hangosabban, annál fülsiketítőbb lesz után a csend" - figyelmeztet a BIS.

A jelentés a közelmúlt két fő pénzpiaci fejleményére koncentrált: egyrészt az augusztusi és októberi kiélezett mozgásokra, amelyek a rendszer törékenységére utaltak, másrészt pedig dollárban denominált adósságok növekedése a fejlődő világban, különösen Kínában.

A BIS kiemeli az október 15-ét, amikor a 2008 szeptemberi Lehman-csődhöz hasonló fejlemények történtek. Az extrém napon belüli fejlemények megmutatták, hogy mennyire érzékenyek lettek a pénzpiacok kisebb meglepetésekre is. Október 15-én a 10 éves amerikai államkötvényhozamok 37 bázispontot estek, nagyobbat, mint 2008 szeptember 15-én, amikor a Lehman Brothers csődbe ment. 

A dollár kitartó erősödésének pedig a várhatóan divergáló monetáris politikák tükrében komoly kihatása lesz a világgazdaságra. A helyi valuták tartós leértékelődése a dollárral szemben sok dollár-adósságal bíró cég hitelképességét csökkentheti és ez a fejlődő piacokon a monetáris kondíciók szigorodásával járhat. 

Kína a figyelem középpontjában

A Lehman csődje óta a fejlődő piacokon az adósság szintje átlagosan 30 százalékkal növekedett és napjainkban a teljes adósság eléri a GDP 175 százalékát. Jelenleg 2600 milliárd dollárnyi devizahitel-állománya van a feltörekvő piaci vállalatoknak, aminek háromnegyede dollárban van denominálva. A legnagyobb növekedése a Kína felé történő hitelezésben következett be. Az ázsiai hatalom lett a fejlődő világ legnagyobb hitelfelvevője, mára elérve az 1100 milliárd dolláros szintet. Ez Brazília esetében 311 milliárd, India és Dél Korea esetében pedig 200-200 milliárd dollárt tesz ki. 

Míg 2008 végén Kína a fejlődő világ adósságának 6 százalékát birtokolta, ez 2014 közepére 28 százalékra ugrott, mivel a kínai bankok és vállalatok évi 47 százalékkal növelték hitelfelvételüket. Kína tartalékait elégségesnek tartják elemzők arra, hogy nagyobb cégeit kimentse egy komolyabb megrendülés esetén. De egy komolyabb válság esetén komolyan fontolóra kell vennie amerikai kötvényei piacra dobását, ami pedig felfelé nyomja az amerikai kamatokat és súlyos turbulenciákat idéz elő a pénzpiacokon. 

Káncz Csaba jegyzete