Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel közzétette a friss építőipari adatokat. Ezek szerint az ágazat termelési volumene az egy évvel korábbinál 0,5 százalékkal kisebb, az előző hónaphoz képest 5,3 százalékkal nagyobb volt.
Lázár János építési és közlekedési miniszter ugyan nem kommentálta az általa irányított ágazat teljesítményét jellemző adatokat, az elemzők és a szakmai szervezet azonban megosztották velünk a véleményüket.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza:
Az építőipar teljesítménye kedvezően alakult áprilisban, havi alapon jelentős, 5,3 százalékos növekedés történt az ágazatban. Ez éves alapon 0,5 százalékos csökkenést jelent, viszont figyelembe véve, hogy idén áprilisban eggyel kevesebb munkanap volt, mint tavaly ilyenkor, ez egyáltalános nem rossz érték, tekintettel arra is, hogy egyébként az egy évvel ezelőtti termelési érték sem volt alacsony.
A két építményfőcsoport termelése éves összevetésben eltérően alakult: az épületeké 5,7 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményeké 6,5 százalékkal bővült. Az utóbbihoz inkább állami beruházások, például út- és vasútépítések tartoznak, míg az előbbihez tartoznak jellemzően a cégek építkezései, amelyet viszont még a jelek szerint a bizonytalan gazdasági környezet és a hazánknak járó uniós források egy részének visszafogása továbbra is visszahúz.
Persze azt nem állítanám, hogy az állami vagy éppen önkormányzati beruházások helyzete nagyon jó lenne, hiszen az uniós források hiánya, valamint a gyenge költségvetési helyzet hatása itt is jelentkezik. Problémát jelentenek az építőipar magas árai is, hiszen ezek rontják a beruházások megtérülését. Ennek ellenére viszont most valamiért egy, a korábbiaknál kedvezőbb adat érkezett – kérdés, hogy ez mennyire lesz tartós, az építőipar cikkcakkozását ismerve a havi alapú volumenindexben nem lenne meglepő májusban egy korrekció, de ez remélhetőleg nem lesz nagy.
Fotó: Pixabay
A rendelésállomány április végén 7,3 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, ez pedig talán egy óvatos bizakodásra okot ad. Fontos azonban látni, hogy itt is szétválik a két szakágazat, hiszen az épületek építésére kötött rendelésállomány volumene 8,4 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményekre vonatkozó 20,9 százalékkal nőtt. Az persze mindig igaz az ágazatra, hogy az állami megrendelések növekedése vagy elapadása jelentős hatást gyakorol a termelésére, így ez a következő hónapok adata szempontjából meghatározó lehet. Remélhetőleg ez az áprilisi ugrás nem csak átmeneti lesz, hanem tartósan velünk marad.
Az ipari, kiskereskedelmi és építőipari adatok ismeretében elmondható, hogy a gyenge első negyedév után a második negyedév sokkal erősebben indult, remélhetőleg ez a lendület a negyedév két utolsó hónapjában is fennmarad és akkor egy, az első negyedévesnél sokkal kedvezőbb GDP-adatot láthatunk majd.
Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője:
A vártnál érdemben kedvezőbben alakult az építőipari termelés, azzal együtt is, hogy idén eggyel kevesebb munkanap volt áprilisban, és az időjárás is kismértékben hűvösebb volt, ami kihatással van egyes munkákra. Pozitívum továbbá, hogy havi alapon is jelentősen, 5,3 százalékkal nőtt a termelés, habár a havi adatokat érdemes fenntartásokkal kezelni az ágazatra jellemző jelentős volatilitás miatt, viszont kiemelendő, hogy az elmúlt háromhavi átlag (február-április) is 1,5 százalékos bővülést jelez az azt megelőző három hónappal (2024. november – 2025. január) összevetve.
Az építményfőcsoportok közül áprilisban is az egyéb építmények húzták az ágazatot. Az építményfőcsoport kilátásai is kedvezőbbek, habár az áprilisban kötött új szerződések volumene több mint 10 százalékos csökkenést mutatott, ebben a magas bázis játszott szerepet, a hó végi szerződésállomány ezzel együtt is ötödével haladja meg a tavalyit. A fellendülést elsősorban az állami, leginkább útépítési megrendelések húzzák.
Az épületek építése ezzel szemben éves alapon 5,7 százalékos csökkenést mutatott, ugyanakkor havi alapon itt is bővülés (1,1 százalék) következett be. Az új szerződések volumene éves szinten az épületek körében is mérséklődött, 14,3 százalékkal, szintén részben a magas bázishoz képest, azonban a hó végi szerződésállomány is visszaesést jelez. Az épületek építése elsősorban a vállalati beruházásokhoz köthető, így a csökkenés is döntően a külső kereslet gyengélkedésével, a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalansággal és az óvatossággal magyarázható.
Az építőipar az áprilisi adatok alapján is a folytatódó, fokozatos kilábalás jeleit mutatja, amelyet viszont egyelőre csak az egyik építményfőcsoport tud húzni. Az ágazat dinamikus fellendüléséhez szükség van arra, hogy a vállalati oldalon is élénküljön a beruházási hajlandóság, amelynek ugyanakkor feltétele a kilátások javulása. A lakásépítések, lakásfelújítások fellendülése átmenetileg az építőipari kapacitások egy részét le tudja kötni, azonban hosszabb távon a vállalati megrendelések tudják csak ezt a szegmenst is dinamizálni.
Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozata, és az Újház Zrt. elnöke:
Az építőipar szezonálisan kiigazított volumenindexe hosszú idő után csökkenésből növekedésbe váltott, ami jó hír, de a képet árnyalja, hogy mindez egy nagyon kedvezőtlen bázishoz képest következik be, az építőipar továbbra is nagyon messze van a 2022-es év lendületétől. Egyhavi adatokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, a soron következő hónapok adnak majd választ arra, hogy milyen irányba halad tovább a szektor.
Az Újház Zrt. országos építőanyag-kereskedelmi hálózat adatai az év első 5 hónapjának árbevételét összehasonlítva az előző évi alacsony bázishoz képest 7 százalék körüli növekedést mutattak, mindezt úgy, hogy az értékesítési árakban nem történt érdemi változás. Nem jó előjel, hogy a szerkezetépítési anyagok, azon belül is a falazóanyagok mennyiségi eladása az első öt hónap egészében még növekedést mutat az előző évekhez képest, de a növekedés üteme az év eleje óta csökken, és a falazóanyagok volumene májusban idén először mérséklődött (-2 százalék). Az építési technológiai sorrend miatt ez meglehetősen jó indikátora annak, hogy az új építésű ingatlanok piacában nem lehet növekedésre számítani.
Az építőanyag-kiskereskedelem forgalmi adatai leginkább a családiház-építések, átépítések és felújítások, illetve a társasház építési projektekről adnak érdemi információkat. A jelenlegi trendek alapján az mondható el, hogy 2025-ben az átadott új lakások száma várhatóan elmarad a 2024-es negatív rekordtól is. A magyar építőipar mikro-, kis- és középvállalkozásai szempontjából ezt némiképp ellenpontozza, hogy a már futó állami ösztönzők, és felújítási programok, illetve a Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) kapcsolatban április végén hozott parlamenti döntés miatt az év második felében komoly felfutás várható a lakossági energiahatékonysági beruházásoknál.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
