Ugyanis ezzel úgy tűnik, hogy az alkotmányos berendezkedés átalakítását jóváhagyó referendum nyomán csökkent az előrehozott választások és így a további elhúzódó politikai bizonytalanság kockázata.
Csúnya meglepetést hozhatna egy választás
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői hétfői helyzetértékelésükben kiemelték azt a véleményüket, hogy mivel igen szűk volt az alkotmányos reform támogatottságának többsége, túl kockázatos lenne Recep Tayyip Erdogan államfő és a kormányzó AKP párt számára az előrehozott választások esetleges kiírása ilyen ingatag támogatottsági háttérrel.
A ház szerint ha a politikai bizonytalanság a következő időszakban valóban csökken, az felszabadíthatja az eddig elfojtott keresletet és ez jót tehet a török gazdaság növekedési dinamikájának.
Az előrehozott választások kilátása keltette bizonytalanság múltával a török jegybankra nehezedő politikai nyomás is enyhülhet, a jegybank valóra válthatja azt az ígéretét, hogy az inflációs dinamika javulásáig feszesen tartja a likviditási politikát - jósolták a JP Morgan elemzői. A cég szerint június végéig nem várható a jegybank feszes likviditási alapállásának módosulása. A ház londoni elemzői szerint ebben a környezetben befektetői megkönnyebbülést tükröző erősödés várható rövid távon a török befektetési termékek piacain.
Törökország az egyetlen gazdaság a JP Morgan által vezetett GBI-EM GD feltörekvő piaci kötvényindex-portfolióban, amelynek szuverén eszközei az év eddigi szakaszában negatív megtérülést produkáltak és a cég elemzői szerint ezt az alulteljesítést egyértelműen a népszavazás körüli eddigi bizonytalanság magyarázza. Ez a bizonytalanság a JP Morgan londoni elemzőinek véleménye szerint viszonylag piacbarát módon megoldódott azzal, hogy az eredményből következtethetően az idén nem lesznek előrehozott választások Törökországban.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői hétfői helyzetértékelésükben azt a véleményüket emelték ki, hogy a piacokat nem fogja meglepni a török népszavazás eredménye, mivel a befektetők már nagy valószínűségű fejleményként beárazták az alkotmányos berendezkedés átalakítását pártolók győzelmét.
A GS londoni elemzői szerint ennek alapján a török líra a referendum körüli bizonytalanság oldódására várhatóan erősödéssel reagál, de a ház azzal számol, hogy ez a hatás idővel valószínűleg halványulni kezd. A Goldman Sachs ennek alapján fenntartja azt az előrejelzését, hogy a török líra a következő tizenkét hónapban a 4 líra/dolláros árfolyamra gyengül a jelenlegi 3,65-70 líra körüli szintekről.
Átmeneti megnyugvás után csupa kérdés
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértői is azt emelték ki hétfői helyzetértékelésükben, hogy legalábbis rövid távon az alkotmányos átalakításra igennel szavazók többsége a leginkább piacbarátnak tekinthető eredmény. A piac ugyanis az azonnali bizonyosságot részesíti előnyben, akkor is, ha egyébként aggályok merülnek fel a végrehajtói hatalom koncentrációja miatt, és azzal kapcsolatban is, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerének fokozatos eróziója kikezdheti a gazdaságpolitikai döntéshozatal minőségét.
A Capital Economics londoni elemzői ennek alapján szintén a török piacok és a líra rövid távú erősödésével számolnak. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy véleményük szerint a népszavazási eredmény legalább annyi kérdést vet fel a befektetők számára, mint amennyit megválaszol.
A cég szerint e kérdések közé tartozik, hogy a szűk többségű győzelem Erdogan elnök politikáját a békülékenység felé tereli-e, vagy inkább felgyorsítja Törökország sodródását az önkényuralmi rendszer felé. A Capital Economics elemzői szerint ez utóbbi forgatókönyv különösen aggályos lenne, tekintettel Törökország jelentős külső kötelezettségeire.
A ház szerint a válaszra váró kérdések közé tartozik az is, hogy lazábbá válik-e a költségvetési, sőt esetleg akár a monetáris politika is a gazdasági növekedés serkentése érdekében a 2019-ben esedékes választások előtti időszakban. A Capital Economics londoni elemzői közölték: véleményük szerint a referendumon elért többség csekély mivolta az ösztönzés esélyét növeli.
Többek között Jared Kushner, az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio és a korábbi brit miniszterelnök, Tony Blair is tagja lett a gázai béketestületnek. 
