Kelet-ukrajnai szakadárok vagy az orosz légvédelem lőtte le tízezer méter magasságban a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatát. A gépen 295-en utaztak, valamennyien meghaltak. Ukrajna és Oroszország egymásra mutogat a történtek miatt. Közben a nemzetközi sajtó azt találgatja, hogy miért repült Ukrajna felett a repülő. A brit Daily Mail felvetése szerint lehet, hogy a gép üzemanyag-takarékossági okokból repült be a konfliktuszónába, miközben más repülőgépek messze elkerülték a területet. Több repülésbiztonsági szervezet szerint a terület nem állt repülési korlátozások alatt, de a légitársaságokat többször is figyelmeztették a potenciális veszélyekre.
Éjjel megindult az izraeli szárazföldi hadművelet is a Gázai övezetben. Húsz rakétakilövő-állást semmisítettek meg az izraeli katonák, a palesztinok 50 rakétát lőttek Izraelre. Sok a halott és a sebesült.
Az ukrán és izraeli fejlemények jelentős nemzetközi befektetői hangulatromlást okoztak, ami a forintot is gyengítette, ma elkezdett erősödni a magyar fizetőeszköz.
Az orosz-ukrán feszültség határozza meg a kereskedést is a tőzsdéken is. Csökkenéssel nyitottak a főbb nyugat-európai piacok és a budapesti értéktőzsde is.
A Commerzbank elemzői szerint a tegnapi események megmozgatták ugyan a piacokat, de nem valószínű, hogy ezek alapjaiban változtatják meg a piaci folyamatokat, azokat inkább a központi bankok tervezett lépései, és a szabadságolások miatti alacsonyabb likviditás határozzák meg. A geopolitikai feszültségéek inkább lokálisan okozhatnak nagyobb kilengéseket.
Vész- és óvintézkedésként indokoltnak nevezte a 110 milliárdos megszorítást a miniszterelnök. Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: az intézkedésre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tett javaslatot, mert bár tartani fogják a költségvetési hiányt, de a tervezett szint "szélén", három százalék körül lesz a deficit. A kormányfő szerint ilyenkor az a helyes, ha egyértelművé teszik "ország-világ számára", hogy a magyar kormány mindenképpen tartani fogja a hiányt.
A zárolás részleteit augusztus 1-jéig dolgozzák ki. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma jár a legrosszabbul, több mint 9,5 milliárd forintot kell zárolnia, míg a Külügynek mindössze 536 milliót.
Májusban 4 százalékkal nőttek a keresetek - közfoglalkoztatottak nélkül számolva - az egy évvel korábbiakhoz képest. A béremelkedés a versenyszférában és a költségvetési szektorban gyakorlatilag kiegyenlített 4,1, illetve 3,9 százalékos volt - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. Az adatok azt mutatják, hogy a bérkiáramlás májusban némileg lelassult az első négy hónapban mért 6 százalék feletti ütemhez képest.
Bővült a Miniszterelnökséget vezető miniszter feladatköre: Lázár János felel ezentúl a postaügyért és a Magyar Fejlesztési Bankra vonatkozó jogszabályok kidolgozásáért, és további intézmények kerültek irányítása alá, köztük a Nemzet- és a nyelvstratégiai Kutatóintézet. Az erről szóló jogszabály a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg.
Meghirdette eladásra 17 milliárd forintos nettó áron a felszámolás alatt álló Mal Zrt. vagyonelemeit a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft., a nyilvános pályázati felhívás a cégközlönyben jelent meg. A vételi ajánlatokat 45 napig lehet benyújtani. A pályázat szerint a szervezet eszközeit, a külső vörösiszap tározón található vörösiszap kivételével egyben akarják eladni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 708,16 pontos, 0,51 százalékos csökkenéssel, 139 081,97 ponton zárt hétfőn.
