Izraeli katonák (EPA/ABED AL HASHLAMOUN)

A világban folyamatosan növekvő geopolitikai hőmérséklet kézzelfogható bizonyítékaként fogható fel a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) tegnap megjelentett új, 2014-2018 évre vonatkozó statisztikai felmérése a globális fegyverexportról, illetve importról. A nemzetközi fegyverkereskedelem értéke 2003 óta növekvő trendet mutat és mára a becsült összértéke ismét elérte a hidegháború végének időszakában látott szintet. 2014-2018 között az öt legnagyobb termelő – az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Németország és Kína – együttesen a nemzetközi fegyverkereskedelem 74 százalékát adta.

Egyre dominánsabbak az amerikai cégek

A 2009-2013-hoz időszakhoz viszonyítva a 2014-2018-as időszakában az amerikai fegyverkivitel 29 százalékkal nőtt, a francia 43 százalékkal, a német 13 százalékkal, míg a brit 6 százalékkal. Eközben az orosz export 17 százalékkal csökkent, főként az indiai és a venezuelai eladások visszaesése miatt.

Káncz Csaba

Az amerikai fegyverexportőrök a bázisidőszakhoz képest a 2014-2018 időszakra 30 százalékról 36 százalékra növelték részesedésüket a globális fegyverkivitelből.

Az amerikai fegyverexport 52 százaléka a 2014-2018-as időszakban a Közel-Keletre irányult. Valóban, a Közel-Kelet fegyverimportja esetében egészen drámai, 87 (!) százalékos emelkedést látunk, már a térségbe irányul a világ összes fegyvereladásainak több, mint harmada.

Szaúd-Arábia a bázisidőszakhoz képest 192 százalékkal növelte fegyverbehozatalát és mára a világ legnagyobb fegyverimportőre lett. A rijádi uralkodóház a fegyvereinek 68 százalékát szerezte be Washingtontól, London és Párizs csupán 16, illetve 4.3 százalékos szeletet tudott kihasítani.

A további sorrend a világ fegyverimportőrei között: India, Egyiptom, Ausztrália, Algéria, Kína, Egyesült Arab Emirátusok és Irak. Egyiptom esetében is drámai mozgást láthatunk: míg a bázisidőszakban még csupán a világ fegyverimportjának 1.8 százalékáért felelt, ez a 2014-2018-as időszakra 5,1 százalékra ugrott!

Algéria sem sokkal maradt le a dinamikában, hiszen 3,1 százalékról 4,4 százalékra növelte részesedését, Irak pedig 1,6 százalékról 3,7 százalékra. De a térség többi állama is nyaktörő növekedést produkált, Izrael például 354 százalékkal, Katar pedig 229 százalékkal növelte a bázidőszakhoz képest a bevitelét.

A németek ügyesek Ázsiában

Ázsia déli- és keleti régiója továbbra is a vezető fegyvervásárló térség, hiszen ide irányul a globális fegyverexport 40 százaléka - bár 6,7 százaléknyi csökkenéssel némi visszaesés tapasztalható a bázisidőszakhoz képest. A régió legnagyobb fegyverimportőrei sorrendben: India, Ausztrália, Kína, Dél-Korea és Vietnam.  Érdekességként jegyezzük meg, hogy a 2014-2018-as időszakban Dél-Korea vásárolt a világon a legtöbbet a német fegyverekből. A kínai fegyverexport legnagyobb vásárlója Pakisztán volt, amely a globális kínai fegyver kivitelének 37 százalékáért felelt.

A SIPRI adatai szerint továbbra is az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja a világ nukleáris fegyvereinek több mint 90 százalékát. Az intézet adatai szerint az USA-nak 6800, az oroszoknak valmivel több, 7000 nukleáris robbanófej áll a birtokában. A dobogó harmadik fokán Franciaország áll 300 robbanófejjel - Európában csak ők és a britek (215 darab) rendelkeznek atomfegyverrel. Kínának 270 robbanófeje lehet, India és Pakisztán nagyjából 130 darabot tart hadrendben. Izrael ugyan nem ismerte el hivatalosan, hogy rendelkezik nukleáris arzenállal, de ettől még tényként kezelhető - a SIPRI szerint 80 robbanófejjel rendelkezhetnek.

Káncz Csaba jegyzete