A csomagterv célja, hogy a köz- és a magánszféra együttműködésével a következő három évben 300 milliárd euróval ösztönözzék a gazdasági növekedést, és elsősorban a fiatalok munkahelyhez juttatását. A Bizottságnak az a szándéka, hogy az energia, közlekedés, szélessávú internet és a K+F területein nagyobb projektek számára gyűjtsön tőkét. A csomag tartalma és megvalósíthatósága egyben az új Bizottság és elnökének első komoly hitelességi próbája, még ha súlyát tekintve csupán egy politikai gesztusnak tekinthető a frusztrált Dél felé.
Deutschland über alles
A pénzt a már most is meglévő költségvetési forrásokból, az Európai Beruházási Bank, valamint a magánszektor forrásaiból kell előteremteni. Angela Merkel már a terv kidolgozásakor ragaszkodott hozzá, hogy a pénz nagy része a magánszektortól jöjjön és a csomagnak nem szabad megsértenie a szigorú költségvetési deficitszabályokat, valamint az adósság-csökkentést előíró szabályokat. Ezzel a vita nagyjából el is dőlt.
A Financial Times közelmúltbeli szerkesztőségi cikke viszont nincsen egyedül a véleményével, amikor egy lazább német fiskális politikát és ezáltal európai kereslet-ösztönzést ajánl Berlin figyelmébe. Ez az ötlet a német konzervatívoknál viszont egyelőre nem nyert hangszórót.
Mivel a csomagban csupán 21 milliárd euró lenne a friss pénz, amely mintegy 300 milliárd eurónyi, a magánszektor által megvalósítandó beruházáshoz nyújtana garanciát, a csomag már bejelentése előtt viharokat kavart. Az Európai Parlament liberális frakciója egy 700 milliárd eurós gazdaságösztönző csomagtervvel állt elő, a szocialisták pedig még ezt is überelték egy 800 milliárdossal. Franciaország pedig a maga részéről 60-80 milliárd euró friss tényleges, pénzt követel az Európai Uniótól.
Politikai gesztus
A terv elébe megy a fokozódó francia és olasz követeléseknek és politikai gesztus szintjén foglalkozik a fokozódó Észak-Dél ellentétekkel. Gazdasági kihatását tekintve a csomag csupán csepp a tengerben. Elkerülendő a kritikákat, a Bizottságnak most a tervezett projektek minőségével és célzottságával kell érvelnie. A csomagra a végső jóváhagyást a tagállamok fejei az Európai Tanács december 18-19-i ülésén adják meg.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 121,75 pontos, 0,18 százalékos csökkenéssel 68 002,24 ponton zárt pénteken. 
