Nagy hírrel indult a hét. Tőzsdenyitás előtt tette közzé a 4iG, hogy a magyar állammal közösen megvásárolja a Vodafone magyarországi leányvállalatát. A készülő tranzakció súlyát jelzi, hogy ahhoz hasonlíthatóra a rendszerváltás óta csak egyszer, 1993-95 között került sor a hazai távközlési piacon. Akkor ment végbe a Matáv Távközlési Vállalat, azaz a Matáv privatizációja, amely a közép- és kelet-európai térség addigi legnagyobb magánosítási akciója, egyben a legnagyobb külföldi beruházás volt Magyarországon.
Azóta a Matávból Magyar Telekom Nyrt. lett, ám a hazai távközlési szolgáltatások terén továbbra is piacvezető maradt. Mögötte a Vodafone foglalja el a második helyet, s a 4iG azt ígéri, hogy a magyar állammal 51:49 százalékos arányban való beszállása alapjaiban rendezheti át a hazai távközlési piacot.
Kérdés, profitálnak-e majd ebből az ügyfelek. Ez a Vodafone-osokat már csak azért is foglalkoztathatja élénken, mert több technikai problémájuk van a szolgáltatással, mint azelőtt, hogy a Vodafone felvásárolta a UPC-t.
A hétfői nap másik jelentős fejleménye Brüsszelhez kötődik. Azt már tudjuk, hogy az ötödik Orbán-kormány a beiktatását követően – e tekintetben is – hangnemet váltott, s a kívülállók abban reménykedtek, mindent elkövet azért, hogy hozzájusson a koronavírus-járvány negatív hatásainak enyhítésére kifundált uniós helyreállítási alap forrásaihoz. Nem kevés pénzről van szó, mostani árfolyamon mintegy 6 ezer milliárd forintról (ebből 2 ezer milliárd támogatás, a többi kvázi ingyen hitel). Ennek a 70 százalékának inthetnénk búcsút, ha a magyar kabinetnek 2022 végéig nem sikerülne meggyőznie az Európai Tanácsot, hogy teljesültek a folyósításhoz előírt szigorú feltételek.
Lapértesülések szerint legkésőbb ma éjfélig kell a kormánynak tudatnia Brüsszellel, meghozta-e azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottság a július 20-án kelt levelében kért. Hiszen hiába tett Orbán a kormányába egy, az unió számára szalonképes minisztert, Navracsics Tibort, majd jelentett be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy négypontos akciótervet, ha utóbbi egyik pontját, a jogalkotásokat megelőzően széles körű társadalmi párbeszédet tönkreverte a kata napokkal később rapid módon lezavart kinyírása. Aztán Orbán hírhedtté vált, fajkeveredési tusványosi beszédét sem a megegyezés irányába mutatóként értékelték Brüsszelben. Az viszont már, mondhatni, de jure okozott zökkenőt, hogy sem a korrupcióellenes munkacsoport felállításáról szóló kormányrendelet, sem a megegyezés szándékával benyújtott két, a jogalkotásról és a jogszabályok előkészítésében való részvételről, illetve a büntetőeljárásról szóló törvényt módosító javaslatot nem találták elegendőnek az uniós pénzcsapok megnyitásához.
Kérdés, e baljós előjelek után számíthatunk-e bármilyen pozitívumra, s ha nem, a források elmaradása milyen hatással lehet a magyar gazdaságra.
A beszélgetést itt hallgathatja meg:
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
