Az euróövezeti gazdasági teljesítmény 2011 harmadik negyedévében is visszafogott maradt, a GDP mindössze 0,1 százalékkal emelkedett. Egyes GDP-komponensek technikai fellendülését ellentételezte a külső kereslet növekedési ütemének lassulása, az elhúzódó szuverén adósságszolgálati válság által keltett bizonytalanság, valamint az euróövezeti tagországok költségvetési konszolidációjának növekedés fékező hatása - írja az elemzés.

A lakossági fogyasztás csak mérsékelten, 0,2 százalékkal emelkedett, míg a beruházások kissé, 0,1 százalékkal csökkentek a harmadik negyedévben. A nyár óta végzett üzleti hangulat felmérések alapján az euróövezet egy rövid recessziós szakasz küszöbére érkezett, a negyedik negyedévben a GDP-növekedés negatívba fordul, 0,3 százalék körül csökkenhet, 2012 első negyedévében a csökkenés mértéke mínusz 0,2 százalékra mérséklődhet, a második negyedévben pedig stagnálás várható.

A lakossági fogyasztást a pénzügyi konszolidáció és a romló foglalkoztatási helyzet tartja majd kordában: a negyedik negyedévben a lakossági fogyasztás 0,1 százalékos csökkenése, 2012 első és második negyedévében stagnálása várható.

A közüzemi beruházások alacsony szintje és a magán beruházási projektek várható elhalasztása miatt az összes beruházás csökkenésére lehet számítani az előrejelzési periódusban. Változatlan olajárakat (hordónként 104 dolláros Brent olajár) és 1,35 dollár körül ingadozó euró árfolyamot feltételezve az euróövezeti infláció 2012 második negyedévének vérére 1,9 százalékra csökkenhet a 2011 negyedik negyedévi 2,8 százalékról. Az előrejelzést számos bizonytalansági tényező, elsősorban az euróövezeti szuverén kötvénypiaci bizonytalanságok hatása terheli.

A müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) a francia INSEE nemzeti statisztikai és gazdasági kutatóintézettel, valamint az olasz ISTAT állami statisztikai hivatallal együttműködésben negyedéves gyakorisággal állítja össze két negyedévre előre mutató euróövezeti gazdasági előrejelzését.

Csaknem 100 ezer mérnöki állás betöltetlen Németországban Németországban minden korábbinál nagyobb mértet öltött a mérnökhiány, tavaly decemberben már 98.300 olyan betöltetlen állás volt, amelyhez mérnöki végzettség szükséges. Miközben az üres mérnöki állások száma decemberben megközelítette a 100 ezret, a mérnöki végzettséggel rendelkező regisztrált munkanélküliek száma tovább csökkent, 18 273 volt, ami 21,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A betöltendő munkahelyek száma és a lehetséges munkavállalók száma közti különbség így 80 400 volt 2011 utolsó hónapjában, ami 2000 óta - a rendszeres adatfelvétel kezdete óta - a legmagasabb érték - közölte a német mérnökök szövetsége (VDI). A gépgyártásban a legsúlyosabb a mérnökhiány, az ágazatban érdekelt cégek 35 ezer szakembert keresnek. Elektromérnökből is kiemelkedően nagy a hiány, összesen 19 600 állás betöltetlen ezen a területen. A munkaerő kínálat nemigen találkozik a kereslettel: a legtöbb munkanélküli mérnök építész- vagy építőmérnök, a két csoport együttvéve 5100 tagot számlál a VDI kimutatása szerint. A területi megoszlás alapján az ország leggazdagabb és leginkább iparosodott déli területein a legnagyobb mértékű a mérnökhiány; Bajorországban és Baden-Württemberg tartományban összesen 35 ezer mérnöki állásra keresnek alkalmas jelentkezőt - idézte szerdán a Handelsblatt című üzleti lap a VDI jelentését.